„A betűk tartják életben a világot” – Mussie, a rebecen a héber ábécé titkairól és az Alefbét hajó történetéről
Egy hajvágásból született könyv
A Heti TV „Mussie, a rebecen” című műsorában ezúttal a héber betűk szentségéről és az Alefbét hajó című gyerekkönyv születéséről mesélt Mussie Oberlander. A beszélgetés apropóját ismét a kisfia, Moti hároméves hajvágásának ünnepe adta.
„Amint említettem múlt héten, a fiamnak nemrég hajvágása volt. Három évesen az első hajvágás – nagyon nagy ünnepség, boldogság” – kezdte a rebecen.
Mussie elárulta, hogy szeret minden ünnepségnek témát adni, és mivel a közösségben rövid időn belül három hajvágás is volt, szerette volna különlegessé tenni az alkalmat: „Elkezdtem gondolkodni, hogy mi legyen a témája, mert ha nem lesz valami különleges, az emberek úgy érzik majd, hogy csak még egy hajvágás.”
Az Alefbét hajó ötlete
Az első fia hajvágása Izraelben, Meronban zajlott, az Arizal hagyománya szerint. Most azonban nem tudtak utazni, ezért külön témát kerestek. „Ekkor jutott eszünkbe a héber ábécé, mert a hajvágás után kezdődik a gyerek tóratanulása, és ilyenkor ismerkedik meg a betűkkel.”
A rebecen mesélt arról is, hogyan született meg a héber betűk hajója, vagyis az „Alfbét hajó” ötlete.
„Az egyik barátnőm mondta, hogy mi van az Alfbét hajóval? Ez egy könyv, amit Amerikában adtak ki. Én a jiddis verzióját ismertem, ami úgy néz ki, hogy a betűk elmennek kirándulni egy hajón, és közben megtanuljuk a nevüket.”
A mese egyszerű, de rendkívül hatásos: „A gyerekek nagyon szeretik, mert közben megismerik a betűket. Alef szólt Bétnek és Gimelnek, a Hé felhívta a Vávot, és így tovább. A történet segít megtanulni, felismerni a héber betűket.”
A rebecen hozzátette, hogy szeretett volna magyar gyerekkönyvet is ebből: „Évek óta nem láttam új zsidó gyerekkönyvet magyarul. Ezért gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha ezt lefordítanánk.”
A magyar kiadás születése
A fordítást Mussie kezdte el, majd egy barátja, Haim segített neki befejezni. „Engedélyt kellett kérni az eredeti kiadótól, és persze minden az utolsó pillanatban történt – én csak így tudok dolgozni” – mondta nevetve.
A könyv első kiadása puha borítós emlékként készült el: „Itt hátul oda is írtuk, hogy emlék a kisfiunk hajvágásáról. A tervünk, hogy keménykötetes, hivatalos kiadásban is megjelenjen.”
A rebecen arra is biztatta a nézőket, hogy ha érdeklődnek a könyv iránt, írjanak az info@zsido.com címre, hogy értesítést kapjanak, amikor megjelenik.
A héber betűk szentsége
Miután elmesélte a könyv történetét, Mussie rátért a betűk spirituális jelentésére.
„A héber betűk szentek. Ezekből lett írva a Tóra, és az Isten a világot is ezekkel a betűkkel teremtette. Nem kalapáccsal építette, hanem szavakkal. A szavak pedig héber betűkből állnak.”
A rebecen kabbalisztikus magyarázattal folytatta:
„Az Isten szavai, vagyis ezek a betűk tartják életben a világot. Ha az Isten elengedné ezeket a betűket, a világ eltűnne. Minden percben újraéleszti az egész teremtést.”
Az olvasás mint alap
A zsidó nevelésben a héber olvasás megtanulása alapvető.
„Aki nem tud jól olvasni héberül, annak minden nehezebb lesz: imádkozni, tanulni, megérteni a Tórát. Az olvasás az alapja mindennek.”
A rebecen hozzátette, hogy a gyerekekkel ezért kezdik el már háromévesen a betűk tanulását: „Még ha nem is tud olvasni, az, hogy játszik a betűkkel, már spirituális hatású.”
A betűk titkai és alakjai
A műsorban Mussie rajzolt is, és megmutatta a betűk jelentését.
„Az Alef betű áll egy fenti és egy lenti júd-ból, amit egy vonal köt össze. A fenti Júd az Istent jelképezi, a lenti Júd a zsidó népet, a vonal pedig a Tóra és a micvák – ezek kapcsolnak össze minket Istennel.”
A rebecen elmagyarázta a magánhangzók pontozását is: „A héber betűk mind mássalhangzók. A hangokat a pontozás adja. Egy kis vonalka alul például ‘á’-t jelent, amit patachnak hívunk.”
A dages pontocskáról is beszélt, ami megváltoztatja a betű hangját:
„Ha van egy vet betűnk, ami ‘v’-t mond, és kap egy pontot, akkor már ‘b’ lesz belőle. Így különbözik a bet és a vet.”
A modern héber és az eredeti kiejtés közti különbség is szóba került:
„A könyvben a gyerekek a ‘Száf’ betűt keresik, ami régen ‘sz’ hang volt, de a modern héberben már ‘t’. Úgy döntöttünk, hogy megtartjuk az eredeti formát, mert az ábécében ez két külön betű.”
Szóvégi betűk és írásfajták
A rebecen bemutatta, hogy öt héber betűnek van külön szóvégi formája:
„Ilyen például a mem, a nun vagy a féj. A szó végén más alakot kapnak. Ez is a Tóra szabályai közé tartozik.”
Történeti érdekességet is megosztott:
„Amikor a kommunista időkben próbálták a héber nyelvet ‘elvilágiasítani’, kitalálták, hogy ne legyenek szóvégi betűk, mert nem logikus. De mi megtartottuk, mert a betűk nem logikából, hanem szentségből születtek.”
A héber írásról is beszélt:
„A Tórát az ktav asurit nevű írással írják, a kommentárok pedig a rási betűkkel készülnek. A mindennapi írott héber betűk pedig nem csatlakoznak egymáshoz – minden betű külön áll.”
„A világ nem természetes – Isten tartja fenn”
A rebecen a műsort mély gondolattal zárta:
„Az, hogy létezik valami az Istenen kívül, az már önmagában csoda. A világ nem természetes módon van itt. Az Isten minden pillanatban újrateremti a világot – a betűkön keresztül, amikkel a Tórát írta.”
„Ezért szent minden betű, és ezért kezdjük már hároméves korban tanítani őket” – tette hozzá.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
