„Táncoljatok, proletárok!” – egy mondat, amely majdnem derékba törte egy író pályáját
A Volt egyszer Sebes Györggyel című műsor vendége ezúttal Csontos Csaba, első kötetes szerző, aki őszintén mesél útkeresésről, moszkvai évekről, amatőr filmkísérletekről, politikai illúziók szertefoszlásáról és arról a bizonyos, hírhedt mondatról: „táncoljatok proletárok”.
Gyerekkori álmok és első próbálkozások
Csontos Csaba már gyerekként a történelem felé húzott. „Nagyon történész akartam lenni, illetve régész” – mondja. A könyvek között nőtt fel: édesanyja történelem- és irodalomtanár volt, édesapja nyelvtanár. Középiskolában azonban váratlan fordulatot vett az érdeklődése: lenyűgözték Tarkovszkij és Jancsó filmjei.
„Azt gondoltam, hogy ha ilyet tudnék csinálni, az jó lenne.”
Amatőrfilmeket készített, de hamar észrevette: mások jobbak. „A verseim sem voltak igazán jók” – teszi hozzá önkritikusan.
Miért éppen Moszkva?
A filmrendezés helyett végül az újságírás felé fordult, de itthon ekkor még nem volt valódi képzés. Így került az IMÓ-ra, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetére.
„Nem tudtam igazán, hogy ezt eszik vagy isszák” – emlékszik vissza.
A felvételi nehéz volt, de oroszból felmentették versenyeredményei miatt. A legnagyobb meglepetés akkor érte, amikor nyelvet osztottak:
„Amikor mondták, hogy angol, angol, francia, francia, portugál – és én voltam a portugál –, a többiek röhögőgörcsöt kaptak.”
A nyelv azonban később szenvedélyévé vált: „Szerelmes lettem a portugál nyelvbe, és ma is az vagyok.”
Kiábrándulás és a rendszer igazságai
A moszkvai évek alatt egyre nyilvánvalóbbá vált számára, hogy valami nagyon nincs rendben otthon. Magyar vezetők – Grósz Károlytól Berecz Jánosig – gyakran beszéltek nyíltan a hallgatóknak.
„Akkor szembesültem azzal, hogy micsoda iszonyú bajok vannak Magyarországon.”
Véleményét nem is titkolta, ám szülei figyelmeztették: legyen óvatos. „Nem hallgattam rájuk” – ismeri el.
A mondat, amelyért majdnem kirúgták
A fordulat 1987-ben jött, egy születésnapi videodiszkón, a Komszomol főiskolán.
„Eléggé illuminált állapotba kerültem… és azt találtam mondani: táncoljatok proletárok.”
A mondatot meghallotta egy szovjet tolmács, akit mélyen sértett. Feljelentés lett a vége.
„Beleestem a késbe… tulajdonképpen fölkínáltam magam.”
Kirúgták az intézetből, de később – a rendszerváltás közeledtével – visszavették. A bizarr csavar:
„Aki elvette az ösztöndíjamat, ugyanaz jelentette be, hogy visszakaptam.”
Útkeresés a rendszerváltás előtt és után
A történtek miatt kisiklott az addigi életútja: a tévés gyakorlat lehetősége is elveszett. „Ez dupla fájdalom volt” – mondja.
Hosszú bolyongás után a Magyar Hírlapnál dolgozott be külsősként, majd a Köztársaság című lapnál kapott státuszt. Amikor az megszűnt, egyetlen nap alatt fordult meg az élete:
„Délelőtt véget ért a munkaviszonyom, délután Krudinák Alajos megkérdezte: na Csaba, akkor jössz hozzánk?”
Mélyvíz a televízióban
Első forgatására már két hét múlva küldték Lettországba és Litvániába.
„Előképzés nélkül, mélyvíz. De erre jók a rutinos kollégák” – mondja. A Panorámától később az RTL Klubhoz igazolt, ahol az induló stáb tagja lett.
„Büszke vagyok rá, hogy az alapítók között voltam.”
Folytatás egy hét múlva
Sebes György a beszélgetés végén jelzi: a történet itt még nem ér véget, hiszen Csontos Csaba első regényéről még szó sem esett. „A lényeghez el se jutottunk” – mondja.
A folytatásban erről is beszélnek majd – ahogyan arról is, hogyan vált a külpolitikai újságíróból író, és hogyan született meg az első könyv.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
