„Nem azt nézik, hogy békét hozunk-e létre, hanem hogy miért a magyarok” – Szalay-Bobrovniczky Vince kemény mondatai
Diplomáciai feszültségek, Páva utca, világörökségi tervek és a budapesti békecsúcs – széles spektrumú beszélgetés a Pirkadatban
A Pirkadat vendége ezúttal Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt, aki diplomatából lett kormányzati szereplő, történész, volt nagykövet, négygyermekes édesapa – és akit Breuer Péter ismét sok témáról faggatott. Szó esett Európa belső viszonyairól, Norvégia és Németország energiapolitikai konfliktusáról, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ jövőjéről, a Salgótarjáni utcai temető állapotáról, valamint a lehetséges budapesti békecsúcsról is.
Norvég energiaválság és európai képmutatások
Az adás elején a műsorvezető a norvég-német energiakonfliktusra kérdezett rá. A helyettes államtitkár elmondta, hogy szerinte a norvég energiapiac problémái – amelyek már a lakosság mindennapjait is érintik – jól mutatják, milyen következményekkel jár a hibás európai energiapolitika. A német döntések „átgyűrűznek” más országokra, de a norvég reakciók sem maradnak el.
Malaki kórház, átadás és állami szerepvállalás
Szalay-Bobrovniczky megerősítette: a 250 ágyas amerikai úti kórház műszaki átadása már megkezdődött. A projektért elsődlegesen Grósz Andor elnök felel, a kormány pedig több tárcán keresztül támogatta a létrejöttét. Mint mondta, szerinte ez egy fontos ügy, hiszen közfeladatról van szó, amelyben az államnak is helye van.
Páva utca: kiállításmegújításra lenne szükség
A Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ kapcsán a helyettes államtitkár óvatosan, de egyértelműen fogalmazott:
„A kiállítás megújítása egy fontos feladat volna.”
Hozzátette, hogy a technikai és múzeumpedagógiai fejlesztés ma már elkerülhetetlen. Tartalmi frissítést is indokoltnak látna – történészként is –, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a jogi és intézményi helyzetben érintett valamennyi fél egyetért.
A történész és a diplomata vékony jégen
A beszélgetés egyik legszemélyesebb része volt, amikor felidézte egy korábbi esetét: egy Dohány utcai felszólalása kapcsán – saját megítélése szerint pozitív tartalmú megjegyzés – elferdítve jelent meg a közösségi médiában.
„Bele lehetett úgy kötni, hogy futott pár kört. Ebből nekem húsbavágó élményem lett.”
Ezért – mondta – a zsidóságról, Izraelről és a holokausztról csak különös körültekintéssel írhat és beszélhet, amíg hivatalban van. A jövőben viszont, ha nyugdíjba vonul, szívesen megírná személyes élményeit.
A Salgótarjáni utcai temető felújítása: elmaradt, de fontos feladat
A helyettes államtitkár egyértelművé tette: a temetők ügye nem csupán a vallási közösségek ügye, hanem történelmi és nemzeti kötelesség is.
„A Salgótarjáni utcai temető rendbetétele fontos jövőbeli feladat.”
Elmondta, hogy a projekt már közel volt a megvalósuláshoz, amit a COVID-válság és az akkori gazdasági szorítások söpörtek le az asztalról, de továbbra is napirenden kell tartani.
Mi lesz a Sorsok Házával?
Szalay-Bobrovniczky egyértelműnek nevezte a döntést, miszerint a Brüll Alfréd Park nem második holokausztmúzeum lesz, hanem modern zsidó közösségi tér.
„A holokauszt emlékezetet primér módon a Páva utca fogja vinni. A Brüll Alfréd Park a magyar zsidó közösség központja lesz.”
Szerinte a feladat most az, hogy olyan koncepció szülessen, amely széles körben elfogadott és valódi közösségi teret hoz létre.
UNESCO, világörökség és geopolitikai realitások
Breuer Péter rákérdezett: miért húzódik évek óta, hogy a temetők felkerüljenek az UNESCO világörökségi listájára? A helyettes államtitkár szerint ebben az ENSZ rendszere és a nemzetközi politikai viszonyok is szerepet játszanak.
Európában – mondta – Magyarország gyakran politikai előítéletek célpontja, és ez bizony az UNESCO döntéshozatalára is hatást gyakorolhat.
A budapesti békecsúcs és a féltékeny nyugati reakciók
A beszélgetés egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor szóba került a lehetséges háromoldalú békecsúcs:
„Nem azt nézik, hogy békét hozunk-e létre, hanem hogy miért a magyarok. Azt akarják, hogy dögöljenek meg a magyarok, mert nekik nincs joguk jó külpolitikát csinálni.”
A mondat kemény, de hűen tükrözi a helyettes államtitkár szerint tapasztalható európai hozzáállást. Szerinte sok nyugati politikus nem a béke ügyét mérlegeli, hanem azt, hogy ki viheti el a diplomáciai siker presztízsét.
Magyar külpolitika: kicsik vagyunk, vagy mégsem?
A beszélgetés végén Szalay-Bobrovniczky így foglalta össze a magyar pozíciót:
„Ha kicsik akartunk volna lenni, már rég behúzódtunk volna a sarokba.”
Szerinte Magyarország külpolitikája józan, következetes, érthető és eredményes – ezért is vált sokak szemében „zavaró tényezővé”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
