„A békéhez tárgyalni kell – mindenkivel”
Dr. Hortay Olivér szerint Magyarország akkor jár el helyesen, ha saját érdekeit képviseli a nagyhatalmi játszmák között
Diplomáciai mozgások, homályos hírek és egyre több kérdés
A Pirkadat november 27-i adásában Breuer Péter vendége dr. Hortay Olivér, a Századvég igazgatója és a Megafon meghatározó szereplője volt. A beszélgetés középpontjában az a – egyelőre bizonytalan – sajtóhír állt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába utazik Putyinhoz. A találgatásokat erősítette egy korábbi, sokat idézett történet is, miszerint amerikai tisztségviselők kezében „budapesti béketervet” láttak.
Hortay azonban világos határt húzott:
„Nem tudom, hogy mikor megy egyáltalán a miniszterelnök Moszkvába, és azt sem, hogy készült-e budapesti béketerv.”
A szakértő ugyanakkor nem tagadja, hogy fontos lenne minél több féllel tárgyalni – akár formális béketerv nélkül is.
A magyar álláspont: kapcsolat minden irányba
Hortay kiemelte, hogy a kormány külpolitikai mozgástere akkor érvényesül, ha a vezetők több csatornán tudnak kommunikálni:
„A béke felé vezető út a tárgyalás, és a tárgyaláshoz szóba kell állni a felekkel.”
És ebben nem a méret a döntő:
„Tudjuk, hogy mekkorák vagyunk, de mégis nagyon fontos, hogy mindenkivel tudjunk beszélni.”
A személyes kapcsolatok szerinte felértékelik Magyarország helyzetét, különösen olyan időszakban, amikor az Európai Unió vezetői szerinte gyakran nem saját polgáraik, hanem „Ukrajna érdekeit” képviselik.
Mi a fontosabb: a szimbolika vagy a valódi béke?
Breuer felvetette, hogy egy magyarországi béketárgyalás erősítené az ország reputációját. Hortay azonban reális maradt:
„Nekünk érzelmileg fontos, de az elsődleges kérdés az, hogy lesz-e és mikor békemegállapodás.”
Hivatkozott Jay Vance amerikai politikus megjegyzésére:
„Olyan megállapodás kell, ami mindegyik fél számára elfogadható.”
Ha ez Magyarországon jönne létre, természetesen előny lenne – de a szakértő a tartalmat fontosabbnak tartja a díszleteknél.
Az amerikai szankciók már a küszöbön – és hatnak is
A műsor második részében az USA által múlt pénteken bevezetett szankciókról volt szó, amelyek a Rosznyefty és a Lukoil ellen léptek hatályba. Hortay így foglalta össze a helyzetet:
„A szankciók célja egészen más, mint a brüsszeli szankcióké. Trump azt szeretné, ha ezek minél előbb kivezethetők lennének, ezzel noszogatva a feleket a tárgyalóasztalhoz.”
A másodlagos szankciók azonban komoly kockázatot jelentenek, mert:
„Az amerikai adminisztrációnak szabad keze van abban, hogy lenyúljon az értéklánc mélyebb szintjeire.”
Miközben a világpiacon a nyersolaj ára csökkent, Európában épp az ellenkezője történt. Ennek oka Hortay szerint az uniós döntéshozatal:
„Egy másik szankciónak a következménye, amely január közepétől tiltja az orosz eredetű nyersolajból finomított üzemanyagok értékesítését.”
Breuer finoman megjegyezte: a reexport követhetetlensége miatt ez akár önellentmondásos is lehet.
Németország energiahelyzete: már Norvégia is menekülne
A műsor végén szóba került a német energiapolitika, amely Hortay szerint mostanra vált „cikivé”. Mint mondta:
„1500 forintba kerül egy zuhanyzás Norvégiában a német rendszer bizonytalanságai miatt.”
A norvégok emiatt le szeretnének válni az európai hálózatról. Breuer ehhez szellemesen hozzátette:
„Talán megérdemlik, hogy ne 1500-at, hanem 2500-at fizessenek egy zuhanyzásért.”
Hortay végül arra mutatott rá, hogy a német gazdaság túlértékeltsége az elmúlt években rendre félrevezette az elemzőházakat:
„Szisztematikusan túlbecsülték a német gazdaság teljesítményét.”
A lanyhuló növekedés pedig nem választható el az energiapolitikai döntések hibáitól.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
