„Ne hozzák olyan helyzetbe az egyházakat, hogy részei legyenek a megosztásnak” – Platthy Iván a politika és az egyház viszonyáról
Reakciók a korábbi beszélgetésre
A Pirkadat vendége ismét Platthy Iván volt, nyugalmazott címzetes államtitkár. A legutóbbi adás után számos visszajelzés érkezett hozzá, amelyek – ahogy fogalmazott – meglepő erővel mutatták, hogy az emberek figyelemmel kísérik az egyház és az állam kapcsolatáról szóló eszmecseréket.
A nézők három kérdést tettek fel újra és újra: eljut-e az üzenet az érintettekhez, értik-e, és történik-e belőle valami? A válaszok közül az első kettőre Platthy szerint igen a felelet, a harmadikra azonban sokan szkeptikusak. Ő maga így fogalmazott: „Annyi sok fontos, ésszerű kérdést és javaslatot teszünk, hogy sokan nem értik, ezt miért nem veszik figyelembe, miért nincs párbeszéd, és miért nem oldanak meg bizonyos ügyeket, mielőtt azok problémává válnak.”
Az egyház szerepe és a politikai bevonódás veszélye
A visszajelzések egyik legmarkánsabb pontja az volt, hogy a politikai hatalom gyakran olyan szerepbe hozza az egyházakat, amelyek idegenek a hagyományos feladatkörüktől. A nézők megfogalmazták aggodalmukat: „Egy kereszténynek mondott kormány miért nem óvja meg az egyházakat attól, hogy a társadalmi megosztottság részei legyenek, hogy háborús retorikába vagy gyűlöletkeltésbe sodródjanak? Hiszen nem ez a hivatásuk.”
Platthy szerint ez teljesen jogos kérdés. A történelmi egyházak küldetése a béketeremtés, a megbékélés, az emberszeretet, és ennek kellene tükröződnie a mindennapi közéleti jelenlétükben is. „Nem szükséges, sőt nem is helyes, hogy pártpolitikai küzdelmek részeivé váljanak. A pápák rendre a kiengesztelődésről beszélnek – ez lenne az egyházak természetes hangja.”
Miért nem szólalnak meg gyakrabban a püspökök?
A beszélgetés során felidéződött az is, hogy a három nagy keresztény egyház vezetői a közelmúltban találkoztak, ám közös közleményt nem adtak ki. Egyesek ezt hiányolták, mások szerint viszont túl korai lett volna bármit nyilvánosságra hozni. Platthy szerint érdemes megvárni a megfelelő pillanatot, például az adventi időszakot vagy a választásokhoz közeledő hetek időszakát, amikor nagyobb súlya lehet egy ilyen iránymutatásnak.
A jövőre nézve azonban kulcsfontosságúnak tartja, hogy az egyházak világosan kimondják: mit gondolnak a pártsemlegességről, a politikai nyomástól való függetlenségről, illetve saját felelősségükről. A 30 évvel ezelőtti állam–egyház megállapodás szellemisége – egymás törvényeinek tisztelete és a közösség szolgálata – ma is érvényes.
Az állam érdeke vagy a társadalomé?
A nézői kérdések között visszatérő elem volt, hogy vajon az államnak mi a valódi célja az egyházakkal: támogatni őket, saját érdeke alá rendezni őket, vagy lehetőséget teremteni a társadalom számára egy erős értékközösség megtapasztalásához? Platthy szerint a helyes válasz az utóbbi lenne. „A társadalom érdeke, hogy az egyházak értékeket őrizzenek és teremtsenek, identitást adjanak, erkölcsi támpontot biztosítsanak.”
Egy másik felvetés szerint a népszámlálási adatok drámai visszaesése részben annak következménye, hogy sokan elidegenedtek az egyházaktól, mert azok politikai színtereken is jelen vannak, és ez sokak számára taszítóvá vált. A kérdés jogos: vajon ez kinek jó? Az egyházaknak biztosan nem, a társadalomnak sem, az államnak pedig hosszú távon szintén hátrányt jelenthet.
Szerepvállalás az oktatásban és a közéletben
Platthy részletesen beszélt arról is, hogy az egyházak jelentős szerepet vállalnak a közoktatásban és a szociális ellátásban, ám a jogalkotási folyamatokban alig hallgatják meg őket. Szerinte ennek változnia kellene: „A koncepcionális időszakban kell velük párbeszédet folytatni, nem utólag, amikor már minden eldőlt.”
Egy másik érzékeny kérdés a politikáért cserébe kínált támogatások rendszere. A nézők sokszor éppen ettől tartanak: hogy pénzügyi függés alakul ki, amely csökkenti az egyházak mozgásterét és erkölcsi tekintélyét. Platthy diplomatikusan fogalmazott, de egyértelmű volt: „Nem az egyház érdeke, hogy ilyen függőségi viszonyok alakuljanak ki.”
A választások előtti időszak és a felelősség
A műsorvezető felvetésére Platthy megerősítette: sok stratégiai döntést valószínűleg a választások utánra halaszt a politika. Emiatt is különösen fontos, hogy az egyházak már most kijelöljék azt az erkölcsi és közéleti irányt, amelyet képviselni akarnak. A helyes út szerinte nem az, hogy bármely pártra vagy politikai oldalra tegyék le a garast, hanem az, hogy következetesen képviseljék a békét, az emberi méltóságot, a társadalmi szolidaritást.
„Engem érdekel, hogy elhangzott-e”
A beszélgetés végén Platthy Iván megfogalmazta saját kíváncsiságát is: vajon a püspöki találkozón valóban előkerültek-e azok a kérdések, amelyekről most szó volt? Ha igen, milyen fejlemények várhatók? „Mert ezek adnának igazán választ arra, amiről most beszélgetünk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
