„Úgy készülünk a holnap utánra, hogy nem tudjuk, lesz-e holnap” – Vihar előtti csend a fővárosban
A Pirkadat november 26-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a fővárosi közgyűlés várható fejleményei, a közlekedési cégek vezetőinek kiválasztása, a költségvetés körüli bizonytalanság és a szakszervezetek felkészülése állt. A főpolgármester által említett „vihar előtti csend” kifejezés pontosan leírta a helyzetet: mindenki feszülten várja, mi történik ma Budapesten.
Feszültség a közgyűlés előtt
Naszályi Gábor szerint a mai nap biztosan nem zajlik majd eseménytelenül:
„Ma biztos lesznek érdekes történések a közgyűlésen.”
A közgyűlés elé több, bizottságokban előkészített ügy kerül, köztük a jövő évi költségvetés is, amely ugyan ma még nem lesz tárgyalva, de meghatározza a teljes város működését.
Vezérigazgatók nélkül nem működik a rendszer
A két nagy közlekedési cég – a BKK és a BKV – vezérigazgatói pályázatai sem hozták meg azt a többséget, amelyet a főpolgármester feltételül szabott.
„A Fidesz az úgymond ignorálta ezt a szavazást.”
Sem a BKK-nál, sem a BKV-nál nem született meg az a 12 szavazatos bizottsági támogatás, amely reálissá tenné a közgyűlési elfogadást. A szavazatok elaprózódtak, miközben:
„Itt a személyes és politikai érdek dominálnak, a lakosság, a dolgozók és egyáltalán Budapest érdekei helyett.”
A költségvetés árnyéka mindent beborít
A szakszervezetek már megkezdték a 2026-ra irányuló bértárgyalási kezdeményezéseiket, de a főváros működésének alapfeltételei is bizonytalanná váltak.
„Úgy készülünk a holnap utánra, hogy nem tudjuk, hogy lesz-e holnap.”
Az elnök szerint nemcsak a bérek, hanem a munkavégzés alapfeltételei is kérdésessé váltak:
„Azt se tudjuk, hogy január 1-jén… a dolgozóink vajon fizetésért dolgoznak-e.”
A főváros kiszolgáltatottsága szerinte súlyosabb, mint a pandémia idején volt.
Megállapodás nélkül „Budapestnek tényleg annyi”
Nagy a tét, ugyanis ha nincs megállapodás az állammal:
„Akkor Budapestnek tényleg annyi.”
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az állami oldal részéről csak annyi választ kaptak:
„Januárban leülünk.”
Ez Naszályi szerint már késő lehet, hiszen az év végéig „nullás számlákat” kell bemutatni.
A dolgozók készülnek: fórumok, szervezés, akár sztrájk
A szakszervezetek minden fővárosi munkahelyen munkásgyűlésekre készülnek.
„Minden fővárosi munkahelyen ezeknek az előkészítése folyik.”
És ha nem lesz megállapodás, jöhet a keményebb eszköz:
„Ha nincs fizetés, akkor szerintünk nem kell dolgozni.”
A sztrájk lehetősége is valós:
„Ha nem tudjuk megkezdeni a bértárgyalásokat… akkor nekünk az is a dolgunk, hogy szervezzük meg adott esetben még a sztrájkot is.”
Feszült várakozás a közgyűlésen
Naszályi ironikusan jegyezte meg, hogy a közgyűlés sokszor hosszú üresjáratokkal jár:
„Az ember kilencre odamegy, és valamikor 11-ig ott üldögél és nézel semmit.”
Mégis folyamatosan figyelniük kell a történéseket, mert minden döntés hatással van a közösségi közlekedésre, a munkáltatókra és a munkavállalókra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
