„Na hát itt van ez a nagy digitális forradalom” – Nagy Erzsébet kíméletlenül beszélt az oktatás valódi állapotáról
A Pirkadat november 26-i adásában M. Kende Péter vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos válaszmányi tagja volt. A beszélgetés középpontjában az uniós források felhasználásának átláthatósága, a monitoring bizottság működése, valamint a „digitális rászorultság” frissen előkerült fogalma állt. A szakszervezeti vezető élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját és a valódi egyeztetések hiányát.
A monitoring bizottság és a kormány: párbeszéd helyett hallgatás
„Maruzsa Zoltán hallgat… egy hangot, egy sort, egy semmit nem kaptunk”
Nagy Erzsébet egyértelmű képet festett: a szakszervezetek és a kormány között nincs érdemi kapcsolat. Pedig a monitoring bizottság feladata lenne nyomon követni, hogyan használják fel az uniós pénzeket – ehhez képest egyik fél sem kap releváns információt.
A szakszervezeti vezető szerint:
„Maruzsa Zoltán hallgat, nem tudjuk, hogy meddig. (…) Egy hangot, egy sort, egy semmit nem kaptunk.”
A legégetőbb problémák – a KSH-adatok hiánya, a béremelési maradványok sorsa, a jövő évi fejkvóta elosztása – nem kerülnek napirendre.
Digitális rászorultság: új kifejezés, régi hiányosság
„Nem kevés olyan gyerek lehet, akikhez semmilyen eszköz nincsen, semmi kütyűjük”
A bizottság egyik friss előterjesztése a „digitális rászorultság” fogalmát vezeti be. Nagy Erzsébet szerint ez csak megerősíti, amit a terepen dolgozó pedagógusok régóta látnak: sok gyerek még mindig teljesen eszköz nélkül próbál lépést tartani a digitális elvárásokkal.
„Nem kevés olyan gyerek lehet, akikhez semmilyen eszköz nincsen, semmi kütyűjük.”
A kormány közben a mesterséges intelligencia kötelező használatáról beszél, miközben a valóságban:
„Idén nem osztogatna csak és kizárólag használt gépeket a gyerekeknek.”
A szülők pedig arról kapnak leveleket, hogy adják oda saját laptopjaikat, mert az iskolának nincs elegendő működő eszköze. Egyes gépeken pedig:
„Bizonyos programok nem igazán jól futnak.”
Ideológiai hangsúlyok az óvodákban
„Nem igazán érthető az, hogy miért kellene ilyen kitételek”
Szóba került az óvodai alapprogram módosítása is, amely kiemelten szerepelteti a keresztény kultúrát. Nagy Erzsébet szerint ez politikai üzenet, nem szakmai igény.
„Nem igazán érthető az, hogy miért kellene például mondjuk akár egy önkormányzati óvodában ilyen kitételek.”
Szerinte a világnézetileg el nem kötelezett óvodai nevelés épp attól fontos, hogy a hagyományos ünnepek megmaradhatnak, de ideológiai elvárások ne jelenjenek meg az állami intézményekben.
Egyeztetés helyett „postások”
„Olyan személyeket küld, akik gyakorlatilag postások”
A szakszervezetek nem azért nem tudnak eredményesen tárgyalni, mert ők ne törekednének rá:
„Mi folyamatosan nyitottak vagyunk.”
A probléma inkább az, hogy a kormány olyan képviselőket delegál, akiknek nincs felhatalmazásuk:
„Olyan személyeket küld, akik gyakorlatilag postások.”
Így valódi egyeztetésről nem lehet beszélni. A státusztörvény, a NAT, a teljesítményértékelés mind olyan terület lenne, ahol a kormány előzetes konzultációval elkerülhetne súlyos hibákat, de erre nincs szándék.
Lesz-e érdemi párbeszéd?
„Leülni kötelező lesz velünk, csak az a kérdés, hogy ez milyen tartalommal történik majd”
A közelgő béremelési egyeztetések miatt valamilyen szintű találkozó elkerülhetetlen, de Nagy Erzsébet szerint nem mindegy, mi történik majd a tárgyalóasztalnál.
„Leülni kötelező lesz velünk továbbra is. Csak az a kérdés, hogy ez milyen tartalommal történik majd.”
A szakszervezet kész minden politikai szereplővel együtt dolgozni a jövő érdekében – kérdés, lesz-e partner a másik oldalon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
