„Ha nem lesz fizetés, akkor nem lesz munka” – Csődhelyzet fenyegeti a fővárost, megindultak a bértárgyalások
A Pirkadat november 26-i adásában M. Kende Péter vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a főváros súlyos pénzügyi helyzete, a szolidaritási hozzájárulás túlzott mértéke, a közelgő bértárgyalások és a közszolgáltatások esetleges leállása állt.
Csődközeli állapot: 38 milliárdos hiány december 31-én
A főváros és a kerületek működését egyaránt veszélyezteti a szolidaritási hozzájárulás túlzott mértéke. Boros Péterné szerint a helyzet rendkívül súlyos:
„Ha december 31-én 24 órakor nem sikerül eltüntetni mintegy 38 milliárd összegű hiányt… az már egy csődhelyzet.”
A csődeljárás a munkavállalók számára azonnali, kiszámíthatatlan hátránnyal járna, ezért a szakszervezetek célja felkészíteni a dolgozókat minden eshetőségre.
A szakszervezetek egységben lépnek fel
A fővárosi szakszervezetek – az úgynevezett FÖX szövetség – közösen tárgyal a városvezetéssel.
„Mi az összefogás pártján vagyunk… és ezt mi egységben tesszük.”
A főpolgármesterrel tartott találkozón jelen voltak, a kancelláriaminiszter azonban nem. A bértárgyalások megkezdődtek, december 1-jén már dolgozói tájékoztatót tartanak.
Fizetés nélkül nem lesz közszolgáltatás
A csődhelyzet egyik legsúlyosabb következménye a városi szolgáltatások leállása lehet:
„Ha nem lesz fizetés, akkor nem lesz munka.”
Ez nemcsak Budapestre, hanem a 81 agglomerációs településre is hatással lenne: a közlekedés, ügyintézés, intézményi működés ellehetetlenülne.
A pénz „helye” megvan – csak a kormányon múlik
A szakszervezeti vezető szerint a forrás rendelkezésre áll:
„Azt is tudjuk, hogy hol van a pénz… a magyar állami költségvetés.”
Úgy véli, nem indokolt olyan szintű elvonás, amely teljes önkormányzati rendszereket sodor válságba. Magyarországon jelenleg 22 magas adóerőképességű település küzd hasonló problémákkal.
A dolgozók bérei régóta elmaradtak
Boros Péterné szerint rendszerszintű probléma, hogy az állami illetményalap 17 éve változatlan:
„38650 forint 17 éve az állami illetményalap.”
A jelenlegi illetménytábla alapján ennek 187 ezer forintnak kellene lennie. A béremelésekhez szükséges forrásokat azonban a túladóztatás miatt vonták el az önkormányzatoktól:
„A köztisztviselők 40%-a nem kapott keresetnövelést.”
A szakszervezet azt kéri, hogy a 15%-os béremelést ne csak a 300 fő alatti településekre, hanem minden érintett köztisztviselőre terjesszék ki.
Áprilisig nem lesz változás? – „Sokkal fajsúlyosabban telik majd ez a pár hónap”
Arra a felvetésre, hogy a kormány áprilisig nem kíván változtatni a törvényi szabályokon, Boros Péterné politikai értelemben határozott választ adott:
„Akkor lesz egy nagyon fontos megmérettetése a politikának… és ehhez megfelelően fognak voksolni.”
Szerinte a szakszervezetek követelései az elkövetkező hónapokban egyre erőteljesebben kerülnek majd napirendre.
Szociális ágazat: a 15% „nem elég”
A szociális szférát érintő 15%-os emelés kapcsán drámai számokat említett:
„Négy év után a diplomások… a minimálbérhez képest kapnak 4%-ot.”
A szakág 40%-os munkaerőhiánnyal küzd, és januárig sokan már csak azért maradnak, mert várják, javul-e a helyzet.
„Nem kell sztrájkolni, kérem, mert lesz csukva az intézmény.”
A szakszervezeti elnök kifogásolta, hogy a szociális területért felelős államtitkár nem szólt hozzá a bizottsági ülésen – ők ma levelet küldenek a belügyminiszternek, mellékelve egy 35 tételes bérlistát:
„Ez nagyon tanulságos… és erre fogunk választ kérni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
