„A világ egyik legkorszerűbb repülőgépe” – Fegyverkezés, atomprogramok és Közel-Kelet a Pirkadatban
A Pirkadat november 25-i adásának vendége Dr. Kis-Benedek József ezredes, egyetemi tanár, katonapolitikai szakértő volt, akit Breuer Péter kérdezett az F-35-ös vadászgépekről, az izraeli haditechnológia sajátosságairól, az iráni atomprogramról és a Közel-Kelet nagyhatalmi törekvéseiről.
F-35-ös: a levegő ura
A beszélgetés középpontjában a legújabb generációs amerikai vadászgépek álltak. Dr. Kis-Benedek József szerint az F-35-ös repülőgépek a világ legmodernebb haditechnikai eszközei közé tartoznak:
„Nyugodtan lehet mondani, hogy a világ egyik legkorszerűbb repülőgépének számít.”
Képzett pilóták itthon is akadnának, de az igazi kihívás a gépek és a hozzájuk tartozó fegyverrendszerek ára. A szakértő szerint a humán erőforrás nem akadály, de a haditechnikai komplexitás és a logisztikai háttér, különösen a tartalék rakéták, lőszerek beszerzése jelentős pénzügyi megterhelést jelent.
Izraeli sajátosság: szoftver, amit nem adnak ki a kezükből
Izrael már rendelkezik két századnyi F-35-össel, azonban nem az amerikai szoftvert használja, hanem saját fejlesztésűt. Dr. Kis-Benedek elmondása szerint ez tudatos stratégia:
„Nem teszik ki magukat annak, hogy megismerjék a működéshez szükséges anyagokat. Saját szoftvert tesznek a gépeikbe.”
Ez nemcsak függetlenséget biztosít számukra, de a frissítéseket is maguk intézhetik. Ugyanakkor a fegyverzet legyártása sem automatikus: gazdasági kérdés, hogy érdemes-e saját rakétákat gyártani, vagy egyszerűbb azokat beszerezni.
Törökország és a gépek, amiket nem mindig adnak oda
A török kormány már régóta próbálkozik F-35-ös gépek vásárlásával, de az amerikai politika hol engedélyezi, hol megtagadja az üzletet. A szakértő hangsúlyozta, hogy ebben nemcsak katonai, de komoly diplomáciai szempontok is szerepet játszanak:
„Ez azon kívül, hogy komoly üzletet jelent, komoly képességet is biztosít annak az országnak, aki ezt megvásárolja.”
Rakétaraktárak, Ukrajna és a háborús logisztika
A beszélgetés során szóba került az is, hogy az amerikaiak Izraelben tárolt rakétakészleteiket Ukrajnába szállították, ezzel csökkentve az izraeli raktárkészletet. A katonapolitikai szakértő megerősítette, hogy bár erről hivatalos adat nincs, a nemzetközi szállításokból és a hadiipar fokozott működéséből ez egyértelműen érzékelhető.
„Nem szokták nagy dobra verni, de lehet látni, hogy Ukrajna rendelkezik bőségesen rakétákkal.”
Hizballah, célzott likvidálások és a fejlesztések kockázata
Az izraeli hadsereg nemrég megölte a Hizballah egyik magas rangú katonai vezetőjét. A műsorvezető kérdésére, hogy ezek az akciók mennyire befolyásolják a katonai fejlesztéseket, Dr. Kis-Benedek úgy fogalmazott:
„Nem lennék meglepve, ha több helyen lennének a dokumentumok.”
Vagyis az egyes kulcsemberek kiiktatása nem feltétlenül bénítja meg a fejlesztéseket, hiszen a tudás és technológia sok esetben több példányban, titkos helyeken tárolva is elérhető.
Irán atomprogramja: „Egészen biztos, hogy nem fognak felhagyni vele”
A beszélgetés egyik legfontosabb része az iráni atomprogram volt. A szakértő szerint nincs kétség afelől, hogy Irán továbbra is folytatja nukleáris fejlesztéseit, függetlenül attól, hogy azt hivatalosan békés célúnak nevezik.
„Egy atomerőműhöz nem kell a föld mélyébe rejteni a berendezéseket.”
Irán nem közli pontosan, hogy mit, hol és mennyit tárol, így a nemzetközi közösség számára nehéz követni, milyen szintre jutottak a dúsításban és fegyverkészítésben.
Szaúd-Arábia, Törökország és az atomverseny
Irán nukleáris ambíciói a régió többi szereplőjét is aktivizálják. Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország is jelezte már igényét atomenergiára – legalábbis békés célokra. A szakértő szerint azonban:
„Mindenki azt mondja, hogy békés célokra – de Törökország például nem nézi jó szemmel, ha csak Iránnak van, neki nincs.”
Ez pedig egy újabb fegyverkezési spirált indíthat el a Közel-Keleten, aminek következményei beláthatatlanok lehetnek.
Szíria és a török katonai jelenlét
A beszélgetés záró részében Breuer Péter a történelmi emlékezetet is segítségül hívta: az egykori Oszmán Birodalom örököse, Törökország ma is komoly katonai jelenlétet tart fenn Szíria egyes területein. Dr. Kis-Benedek szerint ez nem ideiglenes állapot:
„Ott vannak, és nem is akarnak elmenni.”
Bár a szíriai kormány diplomáciai megoldásokkal próbálkozik, a valóság az, hogy a terület fölötti kontrollért továbbra is fegyveres csoportok küzdenek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
