„Háromévesen kezdődik a nevelés” – Mussie, a rebecen az első hajvágás szimbolikájáról
A hajvágás ünnepe: Moti felnőtté avatása
A Heti TV „Mussie, a rebecen” című műsorának legújabb adásában Mussie Oberlander személyes élménnyel indította a beszélgetést: kisfia, Moti első hajvágását ünnepelték. Az alkalom apropóján a rebecen részletesen mesélt ennek a különleges zsidó hagyománynak a történetéről és jelentéséről.
„Múlt héten ünnepeltük kisfiam, Motinak az első hajvágását, és akkor derült ki számomra, hogy sokan jól ismerik ezt a hagyományt, de ugyanakkor sokan nem is hallottak róla” – kezdte az adást.
A rebecen szerint ez a szokás az élet egyik legmeghatóbb pillanata: „Amikor a gyerek kicsi, fontos, hogy helyesen kezdjük az életét. Ez a hajvágás erről szól.”
Absernis, halake, tisporet – három név, egy hagyomány
A hároméves kisfiúk első hajvágásának több elnevezése is van a különböző közösségekben.
„Jidiséül Európában úgy hívják, hogy absernis, az arab országokban halake, modern héberül pedig tisporet. Mind a három ugyanazt jelenti: hajvágás.”
A hagyomány forrása nem micva, hanem régi szokás. „A 16. században találkozunk először vele, amikor Rabbi Dávid ibn Zimra írja, hogy elvitte a kisfiút háromévesen Sámuel próféta sírjához, hogy ott vágják le a haját. Később Rabbi Vital is leírja, hogy mestere, az Arizal, a kabala nagy mestere ugyanezt tette Rabbi Simon bar Jocháj sírjánál.”
Mussie elmagyarázta: „Sokan szent helyen végzik az első hajvágást, mert ez egy szent pillanat. A gyerek életében ez az első lépés a zsidó úton.”
A hajvágás szimbolikája
A Tórában nincs közvetlen parancs erről a szokásról, de vannak utalások.
„A kohanitákról, amikor írja, hogy levágták a hajukat, ott a gimel betű nagyobb, és ez a háromra utal. Ezért hároméves korban vágjuk először a fiúk haját.”
A rebecen kitért arra is, miért csak fiúknál szokás ez: „A fiúk számára ez kapcsolódik ahhoz a micvához, hogy a fej sarkait nem szabad teljesen levágni. Ezért hagyunk egy kis hajat itt az oldalon – ezt hívjuk pajesznak.”
A különböző közösségek hagyományai eltérnek:
„A chábád szokás szerint a pajesz idáig ér, a litvis szokásban inkább a fül mögé teszik, a haszidoknál hosszabb és göndör. De mindenütt az a lényeg, hogy a gyereknek legyen pajesza.”
„Háromévesen kezdődik a nevelés”
A rebecen szerint az első hajvágás nemcsak fizikai, hanem spirituális fordulópont.
„Nagyon látni lehet, mi történik a gyerekkel: két évesen még baba, három évesen már nagyfiú. Főleg azoknál, akiknél van ez a hajvágás – egy nap alatt felnőnek. A tükörbe is mást látnak, és már nagyfiús dolgokat mondanak.”
A hajvágás ezzel válik a nevelés kezdetévé: „Ezzel kezdjük el tanítani a gyereket, hogy zsidó kisfiúnak van pajesze, kipája és cicesze.”
Az ember mint fa
A rebecen a gyümölcsfák példáját is elhozta, hogy megmutassa, miért várnak három évet.
„A Tóra azt parancsolja, hogy a gyümölcsfa első három évében nem szedjük le a gyümölcsét. A fa nő, fejlődik, megerősödik. Az ember is ilyen. Három évig hagyjuk nőni, és csak utána ‘vágjuk meg’ először.”
A pajesz jelentése: különbözni a bálványimádóktól
A Sefer Hachinuch könyv magyarázata szerint a pajesz hagyása spirituális üzenetet is hordoz.
„Régen a bálványimádó papok teljesen leborotválták a fejüket, hogy hasonlítsanak a kőbálványokra. A zsidók éppen ezért hagynak hajat az oldalukon – hogy ne hasonlítsanak rájuk. Ez az identitás és a különállás jele.”
A három új dolog: kipa, pajesz, cicesz
A rebecen szerint a hajvágás napján három új dolog történik a kisfiúval.
A kipa:
„Ez nem micva, de alapvető szokás. Jelképezi, hogy az ember felett ott van az Isten. A fiúk viselik, mert nekik szükségük van erre az emlékeztetőre, a lányok lelke pedig tisztább, spirituálisan érzékenyebb, ezért nekik nincs rá szükségük.”
A pajesz:
„Ez a zsidó jel, amit büszkén viselünk. A jemeni zsidók szimonimnak, vagyis jelnek hívták – így lehetett felismerni a zsidó gyerekeket.”
A cicesz:
„Ez már micva a Tórában. Egy négy sarkú ruhadarab rojtokkal, ami arra emlékeztet, hogy 613 parancsolat van. A számértékek is ezt mutatják: a szó betűi, a nyolc zsinór és az öt csomó együtt 613.”
A rebecen megjegyezte, hogy háromévesen azért kezdik el hordani, mert ekkor kezdődik a nevelés, és „a cicesz tisztelete miatt nem illik pelusos gyerekre adni.”
Az ünnep hangulata
Az absernis vagy halake örömteli esemény, de egyéni szervezésű.
„Lehet nagy, kicsi, komoly vagy gyerekes. De mindenhol boldog esemény, mert azt az üzenetet adjuk át, hogy örülünk annak, hogy zsidók vagyunk, és hogy betarthatjuk az Isten micváit.”
A rebecen gyakorlati részleteket is elárult:
„A gyerek kezébe adunk egy perselyt, és mindenki, aki vág egy tincset, ad neki egy érmét, amit a gyerek bedob. Így rögtön egy másik micvát, a cedakát is megtanulja.”
Sok helyen a gyerek elmond egy rövid verset is:
„Tóra civa lanu Móse – vagyis a Tórát Mózes adta nekünk, és nemzedékről nemzedékre adjuk tovább.”
A héderbe lépés édes ceremóniája
A rebecen bemutatta a ritkábban ismert szertartást is, amely az első tóratanulást kíséri.
„Ez a ‘héderbe bevinni a gyereket’ szertartás. Elővesznek egy táblát az ábécével, rátesznek mézet az első, a középső és az utolsó betűre – ezek együtt az ‘emet’, azaz az igazság szót adják. A gyerek lenyalja a mézet, és azt mondjuk neki: látod, milyen édes a méz? Pont ilyen édes a Tóra.”
Ezután mézes süteményt és tojást is kap, amelyekre Tóraverset írnak, végül cukorkákat dobnak rá, „egy angyal nevében”, hogy az élmény örökre megmaradjon.
„A gyerekek kincsek”
A rebecen az adást megható üzenettel zárta:
„A gyerekek kincsek, akiket a kezünkbe kaptunk. A mi felelősségünk tanulni, ismerni és segíteni őket, hogy olyan felnőttek legyenek, akik fényt és pozitív dolgokat hoznak a világba.”
„Jövő héten mesélek még egy különleges dologról, amit szerveztünk a kisfiam hajvágására” – tette hozzá mosolyogva.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
