„Ez már nagyon komoly figyelmeztetés kellett volna, hogy legyen” – Dr. Bakondi György szerint súlyos biztonsági fenyegetés a migráció
A Pirkadat vendége Dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója volt. Breuer Péter kérdéseire válaszolva részletesen beszélt az Európát érő migrációs nyomásról, a magyar kormány biztonságpolitikájáról, az uniós kettős mércéről, és arról, hogy Magyarország miért nem fogadja el a migrációs paktumot. A beszélgetés központi gondolata szerint: a magyar kormány döntései a nemzet érdekeit védik – szemben a brüsszeli elvárásokkal.
„Humanitárius kérdésként kezelték, miközben tömeges beáramlás történt”
Dr. Bakondi György szerint az európai országok 2015-ben súlyos hibát követtek el, amikor a migrációt pusztán szociális és humanitárius kérdésként értelmezték:
„A helyzet úgy áll, hogy 2015-ben, amikor megkezdődött ez a máig tartó nagy migrációs beömlés, akkor az európai országok erre szociális kérdésként, humanitárius kérdésként tekintettek.”
A Bataclan elleni terrortámadást – amelyet második generációs, belga állampolgárságú muszlim fiatalok követtek el – a nyugat-európai politika figyelmeztetésként sem vette komolyan:
„Ez már nagyon komoly figyelmeztetés kellett volna, hogy legyen arra, hogy ez a tömeges beáramlás, a kontroll nélküliség, súlyos biztonsági fenyegetést is jelent.”
Európa tüntet, lángol és antiszemita
A főtanácsadó szerint a migrációs következmények ma már közvetlenül fenyegetik az európai társadalmakat.
„Több százezres tömegtüntetések zajlottak Nyugat-Európa nagyvárosaiban, amelyek 1945 óta első ízben durva, erőszakos antiszemita megnyilvánulásokba torkolltak.”
Úgy látja, hogy az európai emberek és a politikai elit sem volt felkészülve a jelenségre, és bár egyes nyugat-európai országok ma már próbálják korlátozni a migrációt, az uniós szintű fellépés továbbra is kontraproduktív.
Nemzetállami megoldások: Olaszországtól Magyarországig
Dr. Bakondi felsorolta azokat az országokat – Olaszország, Hollandia, Belgium –, amelyek már konkrét lépéseket tettek a migráció korlátozására:
„Megállapodtak Líbiával, Tunéziával, Mauritániával, hogy támogatásért cserébe távol tartsák az érkezőket.”
Szerinte Magyarország viszont már 2015-ben megtette a szükséges lépéseket:
„Akkor állítottuk meg a határon kerítéssel, jogi határzárral, a rendőri és katonai erővel.”
Migrációs paktum: elutasított kvóták és büntetőintézkedések
A főtanácsadó élesen bírálta az Európai Unió új migrációs csomagját:
„Ahol sokan jönnek, onnan el kell venni az embereket, és kvóták szerint szét kell osztani azokban az országokban, ahol nincsenek.”
Magyarország ezt nem hajlandó végrehajtani, és ebben szerinte nincs is egyedül:
„Lengyelország azt mondta, hogy ő se be nem fogad senkit, se fizetni nem fizet.”
Ezzel szemben Magyarországgal szemben jogi eljárásokat indítottak:
„Kötelezettségszegési eljárás, bírságolás, napi kényszerítő bírságot találtak ki azért, mert őrizzük a határt.”
Ukrajnai menekültek: az igazi humanitárius segítség
A magyar kormány szerinte világosan különbséget tett a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között:
„1,4 millió menekültet befogadtunk Ukrajnából. Ők a háború elől menekültek.”
Hangsúlyozta:
„Mi vagyunk az első biztos pont – iskolában vannak, egészségügyi ellátást kaptak, lakhatást, munkavállalást támogatjuk.”
A háború finanszírozása: újabb adósságok?
Dr. Bakondi bírálta az uniós terveket, amelyek szerint a tagállamok 135 milliárd eurót dobnának össze Ukrajna támogatására:
„Ez horribilis összeg. Ez azt jelentené, hogy a fiaink meg az unokáink eladósítását is végrehajtanánk ezzel.”
Szerinte ehelyett a béketeremtésre kellene koncentrálni:
„A háború eszkalációja helyett tűzszünettel, béketárgyalással kellene reagálni.”
Kettős mérce: amit Lengyelország megtehet, azt Magyarország nem
A főtanácsadó a kettős mércét is szóvá tette:
„Lengyelország barát, velük majd tárgyalunk – mondják Brüsszelben. Magyarországgal szemben bírság, per, fenyegetés.”
Hozzátette:
„2015 óta több mint 1 millió illegális migránst feltartóztattunk, 1,4 millió ukrán menekültet befogadtunk – és mégis büntetnek.”
„Az Európai Unió már nem tartja be a saját alapokmányait sem”
Dr. Bakondi szerint a jogállamiság uniós értelmezése is egyre kérdésesebb:
„A gáz- és olajembargót eddig egyhangúsággal kellett elfogadni – most azt mondják, ez kereskedelempolitika, így már nem kell vétó. Ez ügyeskedés.”
A gazdasági támogatások felhasználása kapcsán a Gázának juttatott uniós milliárdokat említette:
„Nem nézték meg, hogy valóban csatornára vagy vízátalakításra költötték-e el. És most is újabb milliárdokat akarnak utalni.”
Magyarország: jó döntések, de Brüsszel nem veszi tudomásul
A műsorvezető felvetésére, miszerint a jelenlegi kormány végre nemzetállami érdekeket szolgáló jó döntéseket hoz, Dr. Bakondi így válaszolt:
„Amerikában például a béke felé mutató elgondolásokkal tárgyalnak. Az lenne az európai érdek is.”
Úgy látja, hogy Európa pénzügyi és gazdasági jövője forog kockán, és a jelenlegi brüsszeli vezetés értékrendje eltér az unió eredeti alapértékeitől.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
