„Állj meg, páter, kereszt!” – Miért nem jön még a béke a Közel-Keleten? Dr. Kis-Benedek József: „Történik előrelépés, de minden rendkívül bizonytalan és lassú”
A Heti TV Pirkadat című műsorának vendége november 21-én Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt, akit Breuer Péter kérdezett a közel-keleti háborús helyzetről, az amerikai tervek realitásáról és a nemzetközi békefenntartó missziók esélyeiről. A szakértő kijózanító elemzése szerint a nyugati optimizmus túlzott, a helyszíni viszonyok pedig továbbra is kockázatosak és rendezetlenek.
Békefenntartás? Inkább válságkezelés
Dr. Kis-Benedek azzal kezdte: a korábban „békefenntartásnak” nevezett missziókat ma inkább „válságkezelésként” emlegetik, és ezek konkrét részletei – például mely országok vesznek benne részt, milyen megbízással és milyen időtartamra – egyelőre teljesen tisztázatlanok.
„Azt sem tudjuk, pontosan honnan jönnek, hányan, milyen időközönként váltják egymást, és legfőképp: mi lesz a feladatuk. Ezeket világosan rögzíteni kell.”
A szakértő szerint amíg Gázában aktív harcok zajlanak, addig senki nem fogja odaküldeni a saját katonáit.
Háború, ami még javában zajlik
Breuer Péter kiemelte, hogy az izraeli légicsapások célja nem a civilek, hanem a fegyveres csoportok likvidálása. Kis-Benedek megerősítette:
„A Hamász kijelentette, hogy nem adja le a fegyvereit. A fegyverek újragyártása, csempészése zajlik, és a humanitárius segélyekkel is visszaélnek.”
Ezért nem is lehet a harcokat befejezettnek tekinteni. Ráadásul a Hamász politikája – saját fennállása óta – nem a kompromisszumra, hanem a fennmaradásra és fegyveres ellenállásra épül. Az izraeli hadsereg ezért is kényszerül a beavatkozás folytatására.
Még az amerikai optimizmus is kevés
Bár Joe Biden és az amerikai vezetés egy húszpontos rendezési tervről beszél, a biztonságpolitikai szakértő szerint:
„Nem úgy megy ez, mint a karikacsapás. A húszpontos tervből még csak a másodiknál sem tartanak, és közben három izraeli holttest is azonosítatlan, amíg ez nincs meg, nincs továbblépés.”
A helyzetet tovább súlyosbítja a libanoni határon húzódó konfliktus: a Hezbollah támadásai miatt Izrael északi régióiban továbbra is veszélyben érzik magukat a civilek. A lakosság alig 20%-a tért vissza az északi településekre.
A Hamász, mint megkerülhetetlen tényező?
Kis-Benedek szerint bármilyen hosszú távú rendezés csak úgy lehet sikeres, ha a Hamász valamilyen formában része lesz a folyamatnak – legalább közvetítő útján:
„Nem úgy kell hozzáállni, hogy diktálunk, hanem figyelembe kell venni, mit akarnak ők.”
Ugyanakkor hozzátette: a Hamász céljai eddig sem voltak összeegyeztethetők a békével, így erősen kétséges, hogy hajlandók lesznek bármiféle kompromisszumra.
A fegyverkészletek sem végtelenek
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy az orosz–ukrán háború idején az amerikaiak az izraeli tartalék lőszerraktárak 75%-át Ukrajnába szállították. Most próbálják pótolni a készleteket, de ez lassú folyamat.
„Izraelnek nemcsak a Gázai övezetben, hanem északon és esetleg Irán felé is készen kell állnia. Nem lehet minden tartalékát egyetlen konfliktusban felhasználni.”
Az európai országok ugyan tudnának szállítani, de nem kaptak megbízást erre, miközben Ukrajna sem kapja meg a szükséges mennyiséget.
Időre van szükség – és realitásra
A szakértő zárásként hangsúlyozta:
„Nagyon sok kérdést kell még rendezni. Addig nem érdemes kapkodni. Az izraeli vezetés reálisan látja a helyzetet: előbb stabilizáció, utána jöhet a nemzetközi jelenlét.”
Breuer Péter egyetértett: amíg a három izraeli holttest sorsa nem rendeződik, amíg a Hamász a háttérből mozgatja a szálakat, és amíg északon is ropognak a fegyverek, addig nem beszélhetünk békefenntartásról.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
