„Lacsa, ezt neked csináltuk!” – Amikor a mesterséges intelligencia már jazzt ír
Benczker László története tényleg olyan, „mint egy Jókai-regény”: hazaszeretet, rockklubok, világsztárok, disszidálás és az MI fenyegető térhódítása – erről szólt a Heti Jazz első része.
A Heti Jazz adásában Gayer Ferenc vendége Benczker László, azaz Szűcs László zongorista–zeneszerző volt, aki több mint öt évtizede él Németországban, de ma is mélyen kötődik Magyarországhoz. A beszélgetés első részében szó esett a hazatérés öröméről, világsztárokkal való közös felvételekről, a hetvenes évek improvizatív klubvilágáról, egy legendás dabasi „G-moll koncert” történetéről, valamint arról, hogyan látja egy veterán jazzmuzsikus a mesterséges intelligencia zenébe való berobbanását.
A hazaszeretet ereje – „Máig is egyszer magyarnak érzem magam”
Benczker László lassan ötven éve él Németországban, de elmondása szerint az első húsz év „annyira fontos”, hogy identitása máig magyar. Nyáron két hónapot tölt a Balatonnál, és bár új otthonra lelt, a kötődés töretlen. Ezt egy focihasonlattal foglalta össze: ha Németország játszik mással, a németeknek szurkol, „de ha Magyarország játszik a németekkel, akkor a magyaroknak”.
Világsztárok egyetlen felvételen – Anthony Jacksontól Ian Andersonig
A műsorban bemutatott első felvételen tizenöt világsztár szerepel. Benczker olyan neveket sorol, mint Anthony Jackson, Victor Bailey vagy Ian Anderson. Jacksonról különleges tisztelettel beszélt: „Olyan fószer volt, hogy avval kezdte, hogy melyik Bartók vonósnégyes neked a kedvenced?” – ezzel is jelezve, milyen elképesztő műveltséggel bírt a legendás basszusgitáros.
Ian Andersonról pedig így fogalmazott: hatalmas kisugárzású zenész, aki tíz másodperc után felismerhető stílust hoz, és „egy olyan faszon, hogy ő mindent tud” – a zenei szervezéstől a saját lazacfarm működtetéséig.
Nyelv és zene – az emberi kapcsolatok határai
Bár számos világhírű művésszel dolgozott együtt, nem mindenkivel tudott személyes kapcsolatot kialakítani. Ennek egyszerű oka volt: „Ezek a srácok az ő saját angoljukat beszélik… attól függ, hogy megértem-e vagy nem.” A torontói David Clayton-Thomas és az új-zélandi Chris Thompson például érthetően beszéltek, így velük szorosabb viszonyt alakított ki.
A dabasi legenda – amikor minden G-mollban szól
A hetvenes évek klubvilágából a legszórakoztatóbb történet egy hirtelen jött hakni felkérés volt. A basszusgitáros Karvai Lajos csak annyit mondott: „A basszusgitár az egy nagyon nehéz hangszer, az csak G-mollban szól jól.” Így minden improvizáció G-ben zajlott – amíg az énekes vissza nem tért a börtönből, ahová május 1-jén vörös zászlók letépése miatt került. A zenekar később az American Woman-t is G-be kényszerítette, ami kisebb káoszt eredményezett: „Üvölt fel: srácok, G-ben vagyunk!”
A disszidálás előtti pillanat – egy telefonhívás, ami mindent megváltoztatott
1975-ben Benczker megismerkedett Mándoki Lászlóval, aki akkor dobosként játszott egy közös haknin. Néhány hét múlva jött a kérdés: csatlakozna-e a külföldre távozó társasághoz? „Úristen, mit csináltunk…” – emlékszik vissza, ma már látva a döntés súlyát. Akkor azonban a kalandvágy és az új perspektíva reménye vezette.
Jazz Craft és a stúdióvilág – amikor minden hangot ő játszik fel
A műsorban felhangzik a Jazz Craft egyik száma is, amelynek csak a fúvósait vették fel élőben – „mindent én vettem fel” – mondja Benczker. A koncepció még a kilencvenes évek elején indult, és hat albumig jutott. A stílus a jazzfunk és a nyolcvanas évek eleji amerikai „mellomán” hangzásvilágát idézi.
A mesterséges intelligencia fenyegetése – „Félek…”
A beszélgetés egyik legerősebb része a mesterséges intelligencia zenére gyakorolt hatása volt. Benczker elmondta: a Spotify nemrég 75 millió MI által generált zenét törölt. Egy ismerős fiatal fejlesztő pedig kísérletet végzett:
„Betettük, amit mondtál, és kijött egy szám… magyarul énekel valaki arról, hogy félek. Mondtam: nem rossz.”
A zenész szerint „őrület”, ami történik, és tart attól, hogy az MI idővel az élő zenészek létét veszélyezteti.
A történet folytatódik
A műsor első része egy berlini koncertfelvétellel zárult. A folytatásban Benczker László a disszidálás utáni évtizedekről, nemzetközi karrierjéről és újabb kalandjairól mesél majd.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
