„Ez nem vigalmi negyed – és nem is lesz az!” Szabó György: „A lakók ott fognak maradni, és harcolni fognak a jogaikért”
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában Szabó György, a Mazsök elnöke, közösségi vezetőként és hetedik kerületi lakosként is megszólalt. Breuer Péterrel folytatott beszélgetése a belső Erzsébetváros válságos helyzetéről, a lakók küzdelméről és a heti Tórai szakaszról szólt – tanulságos párhuzamokkal.
Egy újabb forgalmi átszervezés volt az utolsó csepp
Szabó György szerint a hetedik kerület állapota mára tarthatatlanná vált. A belső Erzsébetváros lakóit egyre jobban kiszorítják, a közbiztonság romlik, a köztisztaság megszűnt. A legutóbbi forgalmi változtatás váltotta ki az eddig csendes ellenállás nyílt fellángolását:
„Ez volt az utolsó csepp a pohárban… lehetetlenné tették a belső Erzsébetvárosban az életet.”
A helyzet annyira súlyossá vált, hogy a helyiek saját polgárőrséget állítottak fel. Az új közösségi kezdeményezés célja: kiegészíteni a rendőrség munkáját és visszaszerezni a közbiztonságot. Mint Szabó fogalmazott:
„Ne Chicagóban érezzük magunkat – lehet, hogy Chicagóban már nagyobb a biztonság, mint Erzsébetváros bizonyos részein.”
A képviselők nem a választókért dolgoznak
Breuer Péter rákérdezett: hogy lehet az, hogy a megválasztott önkormányzati képviselők nem a lakók érdekeit képviselik?
„Megválasztották őket ígéretek alapján, és aztán semmibe veszik a választók akaratát.”
Szabó hangsúlyozta: bizalmatlansági indítványt csak a testület nyújthat be – a lakók legfeljebb kifejezhetik véleményüket, de közvetlen eszközük nincs a vezetés leváltására. Ráadásul szerinte a polgármester szándékosan próbálja a tiltakozást „zsidó üggyé” tenni, hogy elterelje a figyelmet a lakossági problémákról:
„A polgármester minden megnyilvánulása azt mutatja, hogy próbál az ügyből nettó zsidó ügyet kreálni – holott nem az.”
Jogegyenlőség helyett kettős mérce
A képviselő felháborítónak tartja, hogy a kerület egyes részeiben eltérő nyitvatartási szabályok vonatkoznak ugyanazokra a vendéglátóhelyekre – a rendeleteket pedig a polgármester nem hajtja végre saját hatáskörében sem.
„Több pénteki estén 150-170 jogsértést rögzítünk Belső-Erzsébetvárosban, amelyek ellen az önkormányzat nem, vagy nem kellő energiával lép fel.”
Személyes példával erősítette meg: ő maga is a kerületben él, így nap mint nap szembesül a problémákkal.
„Egy nagy nyilvános vécé az egész”
Breuer keserű tapasztalatairól számolt be: „16 év után kénytelen voltam elköltözni ebből a városrészből.” Esténként gyalogosan sem lehet közlekedni – nem csak kényelmetlenség, hanem valódi fizikai veszély is fenyegeti az ott élőket.
„Nem ajánlom sem egy vallásos embernek, sem egy vallástalannak, hogy kiengedje a feleségét vagy a gyerekeit oda” – mondta Szabó.
Az ingatlanárak is drasztikusan csökkentek, a lakók elvándorlása folyamatos. Szabó elárulta: tíz év alatt mintegy 7000 lakó hagyta el Belső-Erzsébetvárost.
Ez nem vigalmi negyed – és nem is lesz az!
A beszélgetés egyik legfontosabb mondata Szabó Györgyé volt:
„Ez nem vigalmi negyed. Nem is lesz vigalmi negyed. A lakók nem fognak onnan elmenni. A lakók ott fognak maradni, és harcolni fognak a jogaikért.”
A kerület polgármestere viszont – Szabó szerint – olyan kijelentéseket tesz, amelyek az ott élők kiszorítására, a terület teljes átalakítására utalnak. Ez azonban már most is súlyos következményekkel jár a közösségre nézve.
Heti szakasz: Jákob és Ézsau – egy testvérháború tanulságai
A műsor második felében a Tórai heti szakasz került szóba. Szabó felidézte Jákob és Ézsau történetét: az ősatyák rivalizálását, az elsőszülöttségi jog eladását egy tál lencséért, az áldás megszerzésének körülményeit. Breuer itt párhuzamot vont: az áldásért folytatott küzdelem és a kerületi lakók harca között.
„Ez a történet is azt mutatja, hogy a jövőért sokszor áldozatot kell hozni, és döntéseinknek következménye van” – fogalmazott Szabó.
Ima a kerületért – lehet ilyet kérni?
A beszélgetés lezárásaként Breuer egy különleges kérdést tett fel:
„Lehet imádkozni ilyenért is, hogy minden jöjjön rendbe, és változzanak meg a helyi képviselők?”
Szabó György szerint természetesen lehet – sőt, kell is:
„Az örökkévaló hozzá van szokva, hogy az emberek még a legpiszlicsárébb ügyeikkel is hozzá fordulnak.”
A zsinagóga, a közösség, az ima – mind eszköz lehet abban, hogy ne csak szavakkal, hanem hittel és cselekedettel is változás induljon.
És a lecsóparti? Egyelőre elhalasztva…
A műsor végén Breuer ironikus felvetése zárta a beszélgetést:
„Most van lecsóparti, vagy nagyon drága a paprika?”
„Van, csak el van halasztva” – felelte Szabó nevetve. A közösség visszavárja a jó időt, a jobb időket – és egy nyugodtabb Erzsébetvárost.
A beszélgetés egyszerre szólt közösségi kiállásról, politikai felelősségről, személyes hitről és közös jövőről. Egyértelmű üzenettel: „Ez a kerület nem eladó, és nem lemondható.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
