„Be van égetve a rendszerbe az elszegényedés” – Farkas András a nyugdíjak valódi problémáiról A svájci indexálás politikai gumicsont vagy megoldás? A Heti TV Pirkadat című műsorában Dr. Farkas András nyugdíjszakértő elemzett
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában november 19-én M. Kende Péter vendége Dr. Farkas András nyugdíjszakértő volt. A beszélgetés kiindulópontját Orbán Viktor miniszterelnök ATV-s interjúja adta, amelyben azt mondta: nem a nyugdíjrendszerrel, hanem a nyugdíjasokkal kötött szövetséget. A szakértő szerint azonban a szavak és a jogszabályok között szakadék tátong – és a jelenlegi rendszer beépített módon szegényíti el a nyugdíjasokat.
Mi is az a svájci indexálás – és miért nem baloldali?
A miniszterelnök baloldali ötletnek nevezte a svájci indexálást, ám Farkas András ezzel nem értett egyet:
„Svájc semleges ország, a svájci indexálásnak semmilyen ideológiai színezete nincs.”
Mint elmondta, a svájci indexálás lényege, hogy a nyugdíjemelés 50%-ban az infláció, 50%-ban a keresetek növekedése alapján történik. Ez egyensúlyt biztosítana, hogy a nyugdíjak ne csak az inflációt kövessék, hanem valamennyire felzárkózzanak az aktív dolgozók bérnövekedéséhez is.
„Amíg csak inflációval emelünk, addig a nyugdíjasok minden évben lemaradnak. Ez be van égetve a rendszerbe.”
A magyar modell nem fenntartható – de politikailag kényelmes
Magyarországon jelenleg kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés működik. A gond, hogy a keresetek ennél sokkal gyorsabban nőnek. Farkas szerint:
„A nyugdíjasok egy relatív elszegényedési csúszdára kerülnek.”
Ráadásul a KSH friss adatai szerint 2025 első tíz hónapjában 10%-kal nőttek a nettó keresetek, miközben a nyugdíjak mindössze 4,8%-kal emelkedtek. Még ha a különbség felét is kompenzálnák, az is számottevő változást hozna.
Politikai logika: ne kerüljenek túl sokba a nyugdíjasok
Farkas kíméletlen őszinteséggel világított rá a háttérlogikára:
„Minden kormányzat érdeke, hogy a nyugdíjemelés rendszerét lehetőleg olcsósítsa.”
Jelenleg több mint 2,4 millió magyar kap nyugdíjszerű ellátást. Ez hatalmas költségvetési tétel – ezért van szükség az erős politikai nyomásra minden alkalommal, hogy érdemi emelés történjen.
„Ezért szeretik a nyugdíjasok a választási éveket – hátha akkor sikerül valami pluszt elérni.”
Választás jön – reform jöhet?
2026-ban új kormány alakul – akármi is lesz a politikai összetétel. Farkas szerint elkerülhetetlen, hogy foglalkozzanak a nyugdíjrendszerrel. És ha bevezetnék a svájci típusú vagy ahhoz hasonló emelési rendszert, az nem váltaná ki a 13-14. havi nyugdíjat, hanem azt egészítené ki.
„A nyugdíjasok nevében engedje meg, hogy szívből tiltakozzak. Semmi nem fölösleges. Jöjjön a 13. havi, a 14. havi is – jöjjön minden, ami jár.”
De hozzátette: ezek egyszeri juttatások, miközben a svájci típusú indexálás a nyugdíjasok anyagi stabilitását biztosítaná hosszabb távon.
Lehet-e tanulni máshonnan?
Farkas András szerint bőven van mit tanulni más országoktól – akár a V4-ek, akár Ausztria példájából. A sávos, differenciált emelési rendszerek sokkal igazságosabbak, különösen a kisebb nyugdíjjal élők számára.
„Én azt szeretem, ha a politikai aktorok nyitott szemmel járnak Európában. Meg kell nézni, hol csinálják jobban, és hogyan lehet átemelni ezeket a pozitív tapasztalatokat.”
Azt is hangsúlyozta: a nyugdíjemelés rendszerének átalakítása nem egy politikailag kockázatos „nyugdíjreform” – egyszerűen egy jobb karbantartási mechanizmus.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
