“Történelmi áttörés” vagy évtizedes csúszás? – Holoda Attila a Paksi-bővítésről és az energiai realitásokról
A Pirkadat november 18-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Holoda Attila energiaszakértő volt. A beszélgetés az amerikai mini-reaktoroktól a Paks II. csúszásain át a fűtőelem-ellátás kérdéséig és a német energiapolitika következményeiig szinte a teljes energetikai palettát bejárta. Holoda világossá tette: a technológiai fejlődés gyors, de Magyarország még így is messze van attól, hogy energianagyhatalommá váljon.
Mini amerikai reaktorok: gyorsak, de nem annyira gyorsak
Breuer Péter az úgynevezett SMR-ek – a kisméretű, moduláris atomreaktorok – hazai megjelenéséről kérdezett. Holoda elmondta: működő prototípusok már vannak, többek között Kanadában és az Egyesült Államokban, de Magyarországon ezek megjelenése még távol van. Amikor Breuer rákérdezett, hogy “egy év múlva akár itt is lehetnek-e”, a válasz egyértelmű volt: “Nem, azért annyira nem… egy ilyen reaktor építési ideje nagyjából négy-öt év.”
A szakértő szerint hatalmas nemzetközi verseny zajlik: amerikaiak, franciák, dél-koreaiak, kínaiak és oroszok is azon dolgoznak, ki tud először valóban piacképes SMR-t szállítani.
Paks I. meghosszabbítása: mi működhet tovább?
Holoda szerint a Paksi blokkok élettartam-hosszabbítása elsősorban műszaki kérdés: a nagy méretű vas komponenseket – például a reaktortestet – falvastagságméréssel ellenőrzik, de a nagyobb probléma nem a fém, hanem “maga a beton”. A beton belső elemei, vezetékek, szelepek sok helyen cserére szorulhatnak.
Amikor Breuer rákérdezett, hogy az amerikai technológia kompatibilis-e a jelenlegi rendszerekkel, Holoda így fogalmazott: “Nagy valószínűséggel nem.” Ez akár oda is vezethet, hogy az amerikaiak új erőmű építését ajánlják, ha a csere nem megoldható.
Paks II.: a “gödör” és a 20 milliárd eurós valóság
Holoda emlékeztetett: az eredeti tervek szerint 2024–25-ben már próbaüzemnek kellett volna indulnia, ehhez képest “még mindig csak egy gödör van”. A gödör minőségével is voltak kifogások, bár Holoda szerint a hisztéria túlzás volt, de a probléma valós.
A most frissen megkapott engedély a betonozás megkezdésére fontos lépés, de a projekt költségei elszálltak: “ma már a háttérben nem a 12 milliárd eurós építési költségről beszélnek, hanem sokkal inkább a 20 milliárdhoz közelít.” Holoda saját régi jóslatára utalt: egy atomerőmű “soha nem épül meg annyiból, mint amennyiből tervezik”.
Fűtőelemek: orosz vagy amerikai?
A beszélgetés kitért a fűtőelemek kérdésére is. A francia együttműködés kapcsán sokan úgy látták, végső soron “az oroszok fogják csinálni a franciákon keresztül”. Az amerikai Westinghouse ezzel szemben saját fejlesztésű fűtőelemeket gyárt orosz típusú reaktorokhoz – ilyeneket Ukrajnában már használnak is.
Holoda ugyanakkor megjegyezte: a dúsított uránt nagyon sokáig Amerika is főleg Oroszországból vásárolta.
Lehet-e “szétszedni” egy német leállított reaktort?
Breuer felvetette: “Egy ilyen leállított reaktort nem lehet szétszedni és újrahasznosítani?” Holoda válasza egyértelmű volt: “Ez nem így működik.” A belsejükben lévő sugárzó anyagok miatt ezek veszélyes hulladéknak számítanak, kezelni kell őket, nem újraépíteni.
A németek ugyanakkor – fordulatként – már gondolkodnak azon, hogy visszatérjenek az atomenergiához. A régi erőművek visszakapcsolása szerinte nem reális, de új reaktorok építése igen.
A német energiafordulat árnyoldalai
Holoda szerint nagy hiba volt a német atomenergia kivezetése. A német ipar energiaigényét eredetileg olcsó orosz gázra építették, de a háború és a szankciók keresztülhúzták a számításokat: “két szék közt a földre ültek”. A magyar gazdaság szoros német kapcsolódása miatt “mi isszuk a levét”.
Gázturbinás erőművek: gyorsabb megoldás?
A miniszterelnöki bejelentésre reagálva Holoda elmondta: három gázturbinás erőmű építése folyamatban van – kettő Tiszaújvárosban, egy a Mátrai Erőmű mellett. Ezek megépítése is 3–4 év, de legalább gyorsabb és kiszámíthatóbb, mint az atom.
Az energiaigény növekedése ugyan mérséklődött a lassuló akkumulátor- és autóipari projektek miatt, de előbb-utóbb új kapacitásokra mindenképpen szükség lesz.
Elektromos autók és akkumulátorok: a valóság és a mítosz
Breuer a dízelek kitiltásáról és a német autópiacról kérdezett. Holoda szerint a dízeltilalom nem teljes, a régi autók száma továbbra is nagy. Magyarországon körülbelül 4 millió autó van, ebből 250–300 ezer elektromos vagy hibrid. A teljes átállás legalább 20 év.
A használt elektromos autók kapcsán figyelmeztetett: az akkupakk-csere 4–5 millió forint is lehet. Ugyanakkor a levetett akkumulátorokat épületek vagy kisebb rendszerek energiatárolására még jól lehet használni.
Szénkészletek és a bányászszakma: van potenciál, nincs utánpótlás
Holoda kiemelte: Magyarországnak jelentős szénkészlete van – “meghaladja a 6 milliárd tonnát”, főleg lignit formájában. A probléma nem a készlet, hanem a szakemberhiány: “vájárképzés nyolc fővel indult, a végén talán négyen fejezték be.”
Bányamérnökökből jól állunk, de technikusokból nagy a hiány.
“Energia-nagyhatalom leszünk?” – Holoda a realitásról
Amikor Breuer felvetette, hogy Magyarország akár energiagyhatalommá is válhat három-öt év alatt, Holoda így reagált: “Energia-nagyhatalom nem leszünk… csak a méretünkből adódóan se.” A javuló hazai termelés legfeljebb az import csökkentésére elég, de nem tesz minket regionális tényezővé.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
