„A bal-jobb törésvonal már nem számít” – Európa politikai térképe darabokra hullik Hogyan formálja újra az európai pártrendszert a globalizáció és a szuverenitás konfliktusa?
A Heti TV Franciapolitika című műsorának vendége volt Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, akivel Soós Eszter Petronella politológus beszélgetett arról, hogyan alakul át az európai pártrendszer, különösen a jobboldal, és hogyan jelenik meg mindez Franciaországban és Németországban. Az elemzés középpontjában a globalizáció-lokalizmus ellentét, a hagyományos politikai struktúrák összeomlása, valamint az új jobboldali formációk térnyerése állt.
A régi rend vége: Európa politikai alapjai átrendeződnek
„Ha megnézzük mondjuk az Európai Parlamentet, akkor évtizedeken keresztül egy nagykoalíció irányította az intézményt, elsősorban a szocialisták és a néppárt. Azt látjuk, hogy ennek a két pártnak a támogatottsága folyamatosan csökken” – vezette fel a beszélgetést Soós Eszter Petronella.
Deák Dániel szerint ez nem egyedi jelenség: „A magyar politika gyakorlatilag egy úttörő szerepet képvisel Európán belül.” Hozzátette, hogy a 2006-os események után Magyarországon indult el először a baloldali pártok fragmentációja, és ez a tendencia most éri el az európai politikai rendszereket.
A globalizáció mint új törésvonal
A klasszikus bal–jobb megosztottság helyét egy új törésvonal vette át: a globalisták és a lokalisták (vagy patrióták) szembenállása. „Ez a lokalista–globalista ellentét az, ami szerintem a legjobban leírja a mai pártrendszert” – fogalmazott Deák.
Példaként említette, hogy a patrióta politikai táborban baloldali, jobboldali és liberális politikusok egyaránt megtalálhatók – a közös nevező már nem az ideológiai irány, hanem a nemzeti szuverenitás melletti elköteleződés.
A munkásosztály szavaz: jobbra
„Ezek az új jobboldali formációk nagyon sok esetben azokra a szavazókra támaszkodnak, akikre korábban a baloldali pártok” – mondta Deák Dániel. Példaként említette, hogy Magyarországon is átalakult a Fidesz szavazóbázisa: míg korábban főleg budai, jómódú kerületekben volt erős, ma inkább a külvárosokban, munkásrétegek körében dominál.
Hasonló tendenciák figyelhetők meg Franciaországban is: „A külső, vidéki területeken, főleg a nyugati és északi részeken erős Marine Le Pen pártja, míg a nagyvárosokban a liberálisok vagy a baloldal dominál.”
A globalista kontra lokalista vita történelmi okai
A közép-kelet-európai régióban a nemzeti függetlenség kérdése történelmileg mélyebben gyökerezik, ezért gyorsabban alakult ki a globalista–lokalista gondolkodás. Deák szerint „egy kis ország 10 millió lakossal sokkal jobban érzi, hogy milyen, amikor kívülről akarnak beavatkozni a hétköznapokba.”
Az uniós csatlakozás utáni csalódások – például a cukorgyárak bezárása – csak erősítették ezt az érzést.
A jobboldali koalíció esélyei
Az európai jobboldali pártok között sokáig úgy tartották, hogy a nemzeti érdekek széttartása ellehetetleníti az együttműködést. Ma már más a helyzet: „Orbán Viktor javasolta a Néppártnak a jobbra húzódást. Ha ezt akkor meglépték volna, ma egészen máshogy nézne ki az európai jobboldal” – állította Deák.
Szerinte Magyarországon azért nem jelent meg egy Fidesz melletti radikális jobboldali tömb, mert a Fidesz idejében reagált az új helyzetre, és be tudta tölteni ezt a politikai teret.
Az európai áttörés még várat magára
A jobboldali erők európai politikai áttörése azonban még várat magára. „A nagy meghatározó európai országokban sokkal lassabban megy végbe ez a típusú párstruktúra-változás” – mondta Deák. Szerinte a 2029-es európai parlamenti választás lehet az első olyan pont, amikor ezek a változások látványosan megjelennek az európai szintéren.
A kulcs pedig Franciaország és Németország. „Akkor lesz igazán fordulat, ha vagy Franciaországban, vagy Németországban kormányzati szereplőkké válnak ezek a pártok.”
A baloldal visszavágása? Csak szavak szintjén
A beszélgetés végén Soós Eszter Petronella felvetette, hogy a régi pártok próbálják visszafoglalni a „lokalista” terepet – például Macron jobbra tolódó retorikájával. Deák Dániel azonban szkeptikus: „Lehet, hogy szavak szintjén megfogalmaznak ilyen célkitűzéseket, de a gyakorlatban nem nagyon tudják már végrehajtani.”
Trump és Amerika: erőt ad a patriótáknak
„Donald Trump tényleges szervezőként jelenik meg a jobboldalon Európában is” – hangzott el a műsorban. Orbán Viktor washingtoni látogatása, Alice Weidel meghívása Amerikába vagy Elon Musk AFD-t érintő megnyilvánulásai mind azt mutatják, hogy egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a transzatlanti jobboldali erők között.
A globalizáció hanyatlása?
Végül szó esett a globális gazdasági és ideológiai trendek változásáról is. „Ez a woke, nem tudom milyen őrület, ez a túlzott liberális gondolkodásmód, az ami jellemző volt sokáig, most visszahúzódni látszik” – mondta Deák, hozzátéve, hogy a migrációs hátterű lakosság miatt a nyugat-európai pártoknak egyre inkább olyan politikát kell képviselniük, amely számukra is elfogadható – ez pedig sokszor nem a neoliberális irányvonal.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
