Jeszenszky Géza: „Aki békét akar, készüljön a háborúra”
Breuer Péter vendége: dr. Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, történész, volt washingtoni nagykövet
A Pirkadat november 17-i adásában Breuer Péter hosszabb beszélgetésre ült le dr. Jeszenszky Gézával. Szóba került az amerikai-magyar viszony alakulása, az európai biztonságpolitika, az orosz–ukrán háború, a közel-keleti folyamatok, a nyugat-európai antiszemitizmus erősödése – és természetesen néhány személyes mozzanat is.
„Tanár úrnak szólítanak a legszívesebben”
Jeszenszky Géza hangsúlyozta: mindig is történésznek tartotta magát, a politika pedig csak a rendszerváltozás sodrásában „kényszerítette” a közéletbe. A támadás, amelyet évekkel ezelőtt ellene követtek el, szerinte politikai indíttatású volt – de a traumából szerencsére teljesen felépült.
Atlantista identitás – már tízéves kora óta
Gyerekkori élményként idézte fel, amikor apjával külföldi rádiókat hallgatott, és már akkor megértette, hogy a NATO a szabadság oldalán áll. Nyugatbarát szemlélete élete során sem változott: „Amerika-barát vagyok, függetlenül attól, épp ki az elnök.”
Az amerikai–magyar kapcsolatokról úgy vélekedett: a Biden-kormány időszakában szükségtelenül romlott a viszony, és sajnálja, hogy Anthony Blinken – magyar gyökerekkel rendelkező külügyminiszter – felé nem épült szorosabb kapcsolat.
Miért bírálja Európa Magyarországot?
Nem az USA-val való jó viszony miatt – mondja Jeszenszky.
Szerinte a probléma Magyarország oroszpolitikájában van, mert Európa jelentős része úgy látja: aki „túl jóban van Putyinnal”, az veszélyt jelent a közös biztonságra. A háborúpártiság kritikáját visszautasította: a háborút az kezdte, aki megtámadta Ukrajnát, Európa pedig a megtámadottat segíti.
Bevándorlás és antiszemitizmus Európában
Jeszenszky Géza szerint a jelenlegi antiszemita hullám nem a kormányoktól ered, hanem a nyugat-európai nagyvárosokban élő, többgenerációs muszlim közösségek egy részéből.
A politikusok szerinte azért tűrik el a tömegtüntetéseket, mert ezek a csoportok mára fontos választói réteggé váltak.
Az integrációs politikák kudarcát úgy fogalmazta meg:
„Jószándékból és lustaságból engedték be őket, de nem gondolták végig, mi lesz ennek a következménye.”
A radikalizálódásra példaként említette a korábbi londoni és madridi merényleteket, ahol nem friss bevándorlók, hanem már második generációs fiatalok követtek el támadásokat.
A NATO szükségessége
Jeszenszky határozottan állítja: erős NATO nélkül Európa sebezhető. Putyin célja szerinte sokkal több volt, mint Ukrajna megtörése:
a balti államok biztonságát is fenyegeti, és akár hasonló ürüggyel avatkozhatna be, mint Hitler tette Danzig esetében.
Azt is kiemelte, hogy Európának növelnie kell a védelmi kiadásait – nem amerikai nyomásra, hanem saját biztonsága érdekében.
A közel-kelet és Izrael helyzete
Felidézte izraeli élményeit, köztük a Golan-fennsíkon tett látogatását, ahol számára is nyilvánvalóvá vált, mennyire stratégiai terület ez Izrael számára.
Szerinte a kétállami megoldás ma távolibb, mint valaha, a Hamasz merénylete pedig „halálos csapás a palesztin ügyre”.
Szaúd-Arábia és a fegyvervásárlások
Az Egyesült Államok–Szaúd-Arábia kapcsolat régi és stabil – mondta –, és bár a királyság nem demokratikus, központi szerepe van a régió stabilitásában. Az amerikai fegyverek exportját politikailag is megfontolt lépésként értékelte.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
