Pirkadat – Dr. Gyarmati István: Amerikában elért eredmények
A biztonságpolitikai szakértő szerint az amerikai–magyar kapcsolatok új dinamikája komoly mozgásteret adhat Budapestnek, ugyanakkor a globális biztonsági helyzet továbbra is törékeny. Gyarmati István a Pirkadatban beszélt az Egyesült Államok külpolitikai folyamatairól, az európai fegyverkezés jelentőségéről és a közel-keleti erőviszonyok alakulásáról.
New York új polgármestere és a zsidó közösségek aggályai
A beszélgetés elején Gyarmati István arról beszélt, hogy New York új polgármesterének megválasztása komoly meglepetést keltett az amerikai zsidó közösségekben. Bár sokan tartanak tőle, ő óvatosságra int: szerinte korai lenne ítéletet mondani. Felidézte, hogy a polgármester élesen felszólalt az antiszemitizmus ellen, és nem tartja őt szélsőségesnek. A kivándorlási hullámot túlzónak érzi, amíg arról nincsenek hiteles adatok.
Az atlantista gondolkodás folytonossága
Gyarmati István hangsúlyozta, hogy gondolkodása sokban követi a klasszikus magyar atlantisták – köztük Jeszenszky Géza – vonalát. Szerinte a jelenlegi nemzetközi helyzetben elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti szövetség megerősödjön, és fontos, hogy a magyar külpolitika ebben következetes maradjon. Úgy látja, az amerikai–magyar közeledés diplomáciai és gazdasági téren is új lehetőségeket nyithat.
Európa fegyverkezése és az elrettentés logikája
A szakértő szerint a kontinensen zajló fegyverkezés nem háborús készülődés, hanem a béke fenntartásának eszköze. Úgy fogalmazott: Oroszország csak addig kockáztat, amíg van tér a számára. Ha teljes bizonyossággal tudja, hogy a NATO-val szemben esélye sincs, akkor csökken a konfliktus esélye is. A biztonságpolitikai gondolkodásnak ma ez a kiindulópontja. A biztonsági tanács következő szavazásaitól nem vár áttörést, mert a nagyhatalmak közötti ellentétek – különösen az orosz és kínai vétók miatt – rendszeresen megakadályozzák a valódi előrelépést.
Irán gyengülése és a közel-keleti fegyverkezés
A beszélgetés kitért a közel-keleti helyzetre is. Gyarmati szerint Irán pozíciói gyengültek, különösen az amerikai és izraeli fellépések miatt. Ezzel együtt a térségben működő terrorszervezetek – a Hamasz, a Hezbollah és más csoportok – továbbra is jelentős fegyverbeszerzéseket hajtanak végre. Ez szerinte nem új jelenség, hanem régóta zajló folyamat, amelyre Izraelnek és szövetségeseinek folyamatosan reagálniuk kell.
Törökország ambíciói és az Erdoğan-féle fordulat
Törökország helyzetét Gyarmati úgy látja, hogy az ország belső erőviszonyai jelentősen átalakultak. Az anatóliai térség gazdasági és társadalmi megerősödésével egyre inkább a radikálisabb, vallásosabb irányzatok kerültek fölénybe. Erdoğan politikája már nem a korábbi, nyugat felé nyitó korszakot idézi, hanem a térségben vezető hatalmi pozíciót kereső, erősen ideologikus törekvéseket. Szerinte ez Törökország számára hosszú távon kockázatos lehet.
Uniós bővítés és a nem teljesített ígéretek ára
A nagykövet arról is beszélt, hogy az Európai Unió bővítési politikájának legnagyobb hibája az irreális ígéretek sora – ez igaz volt Törökországra, a Balkánra és ma igaz Ukrajnára is. A kritériumokból nem szabad engedni, de a „majdnem tagság” állandó lebegtetése destabilizáló hatású. Szerinte a török EU-csatlakozás több kárt okozott volna, mint hasznot: sem Európa, sem Törökország nem állt készen rá.
A biztonságpolitikai helyzet összképe
A Pirkadat beszélgetése végén Gyarmati István azzal zárta gondolatait, hogy a mai világpolitikai helyzetben a stabilitás egyetlen útja a hiteles elrettentés, a következetes szövetségi politika és a gyors reagálás a biztonsági fenyegetésekre. Az Egyesült Államok szerepe továbbra is meghatározó, és Magyarország csak akkor tudja megőrizni biztonságát, ha a NATO- és EU-integrációt értékként kezeli, nem csupán retorikai elemként.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
