„A magyar társadalom nincs abban az állapotban, hogy jól döntsön” – Szanyi Tibor kemény diagnózisa a demokrácia állapotáról
A Pirkadat vendége: Szanyi Tibor, a Szolidaritás Mozgalom alapítója
A november 14-i Pirkadat adásában M. Kende Péter vendége Szanyi Tibor, a Szolidaritás Mozgalom alapítója volt. A beszélgetés fókuszában a magyar demokrácia állapota, a politikai verseny kiüresedése, a társadalmi műveltség hanyatlása és az ingatlanpiac torzulásai álltak. Szanyi jó néhány nagyon kemény mondatot fogalmazott meg – szerinte ugyanis ma Magyarországon a választások és a politikai tájékozódás valódi értelemben nem működnek.
„Itt piszkosul nem lesznek olyan választások, mint a nagy könyvben”
A beszélgetés elején Szanyi egyértelművé tette, hogy szerinte a magyar választások látszatverseny:
„Olyan szinten van eltérítve az emberek tudata, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy érdemben föl tudják mérni a politikai ajánlatokat.”
A politikai mezőny két nagy narratívára szűkült:
– „folytatnunk kell, amit eddig csináltunk”,
– „csak ne ő”.
Szanyi szerint egyik sem program, egyik sem kínál valódi jövőképet.
„A magyar társadalom nincs abban az intellektuális állapotban, hogy föl tudja mérni a saját helyzetét”
A beszélgetés talán legerősebb pillanata volt, amikor Szanyi társadalmi diagnózist adott:
„A magyar társadalom nincs abban a műveltségi állapotban, hogy föl tudja mérni a saját helyzetét… organikus módon nincs esélye arra senkinek, hogy jól döntsön.”
Szerinte a probléma összetett:
– a tájékozatlanság mély,
– az alapismeretek hiányosak,
– a propaganda döngölőszerű,
– az emberek nem is igénylik a részletes programokat.
Az eredmény: a választói döntés többségében „véletlenszerű”.
Politikai kínálat: A-verzió és a „tisztességtelen B-verzió”
Szanyi keményen fogalmazott:
„Életemben nem tudom elképzelni, hogy a Fideszre szavazzak.”
De szerinte az alternatíva sem megnyugtató, mert a legerősebb ellenzéki erő „ugyanabból a tisztességtelen brigádból ágazik ki”.
A kisebb pártoknak pedig nincs terük: „Ez a kettő már meghatároz egy olyan pályát, ami mellett az összes többi csak össze-vissza beszélni kénytelen.”
Az elveszett munkáskultúra: dalárdák, művelődési házak, vasárnapi iskolák
Szanyi szerint a demokratikus részvétel alapja régen a művelődés, a közösségi képzés volt. Példaként hozta a munkásakadémiákat, dalárdákat, művelődési házakat, önképzőköröket.
„Leszerelték a dolgozói rétegek ezeket a tulajdonságait.”
Európai példaként a német lövészegyleteket említette, amelyek ma is élő közösségek. Magyarországon viszont a baloldal elengedte a vasárnapi iskola intézményét, ahol szakemberek magyarázták volna el az alapvető pénzügyi és társadalmi ismereteket.
„Ma a magyar emberek pénzügyi ismerete körülbelül 1%-ra terjed ki.”
A lakhatási válság okai – és a magántőkealapok szerepe
A beszélgetés második felében Szanyi az ingatlanpiac problémáiról beszélt. Állítása szerint ma kapitalista körülmények között gyakorlatilag reménytelen, hogy egy átlagember saját lakást vegyen.
Ennek okai:
– Az árak elszálltak.
– A hitel hosszú távú terhe „kigyűri az életből” az embereket.
– A lakóparkok mögött jellemzően magántőkealapok állnak.
Szerinte a magántőkealap „a magyar korrupció jelképe”, ahol „a lopott pénz tisztára mosása történik”.
Ráadásul az új lakások jelentős részét nem is adják ki, mert jobban megéri üresen tartani őket az értéknövekedés miatt:
„Budapesten ma minden ötödik lakás üres.”
Tulajdon vagy bérlet?
Szanyi szerint Európában a fiatalok már nem is gondolkodnak saját lakásban:
„Föl se merül egy fiatalnak, hogy az életét arra áldozza, hogy legyen lakása.”
Magyarországon pedig a kormány ugyan a tulajdonszerzés irányába húz, de a gazdasági realitás ezzel szemben áll.
Saját példáját is megemlíti:
„60 éves koromra tudtam kinyögni a hitelemet.”
„Ezt a csatát a tőke jelen pillanatban nyerésre állóan tartja”
A beszélgetés végén Szanyi összegzett:
– a politika kiüresedett,
– a társadalmi műveltség alacsony,
– a lakhatás megfizethetetlen,
– a dolgozók szervezettsége szétesett.
De szerinte mindez nem végleges állapot: „Nincs ennek sose vége.”
A Szolidaritás Mozgalom célja az, hogy visszahozza a felvilágosítást és az alapismeretek terjesztését.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
