„Antiszemita-e, aki Izraelt bírálja?”
Seres Attila: „Az ultraortodoxok Izrael létét vallási okból utasítják el – ez nem antiszemitizmus”
A Heti TV Pirkadat című műsorában M. Kende Péter ezúttal Seres Attilával, a hírolvasó.com főszerkesztőjével beszélgetett a New York frissen megválasztott polgármesteréről, a muszlim Faisal Mamdaniról, akit Izrael-ellenes kijelentései ellenére a város zsidó közösségének egyharmada is támogatott. A beszélgetésből nemcsak az amerikai politikai ellentmondások, hanem az Izraelhez való viszony zsidó vallási és ideológiai rétegei is kirajzolódtak.
„Az ultraortodoxok szemében Izrael létezése vallási probléma”
Seres Attila elöljáróban leszögezte, hogy Mamdanit nem antiszemita kijelentései, hanem Izrael politikájának kritikája tette ismertté:
„A muszlim polgármesternek nem volt antiszemita megnyilvánulása, de Izrael politikáját nagyon sokszor bírálta.”
A szakértő szerint ez a helyzet élesen megosztja New York zsidó közösségét:
„A progresszív zsidók és az ultraortodoxok – különösen a szatmári haszidok és a Naturei Karta közösség – ebben az ügyben meglepő módon azonos oldalon állnak.”
Seres kifejtette, hogy az ultraortodoxia egy része vallási alapon utasítja el a modern Izrael államát:
„Az ő hitük szerint Izraelt csak a Messiás hozhatja létre. Minden világi kezdeményezés, ami zsidó állam alapítására irányul, nemhogy tilos, hanem istenkáromlás. Számukra Izrael állam létezése vallási probléma.”
M. Kende Péter erre reagálva megjegyezte:
„A progresszívek számára viszont a palesztin kérdés határozza meg a nézőpontot.”
„Lehet valaki nem antiszemita, miközben erősen bírálja Izraelt?”
A műsorvezető ezután egy kényes kérdést vetett fel:
„Lehet-e valaki úgy nem antiszemita, hogy közben nagyon keményen kritizálja Izraelt? És fordítva – lehet-e valaki Izrael támogatója, aki közben nem szereti a zsidókat?”
Seres Attila szerint ez a kérdés a zsidó közösségen belül is komoly vitákat vált ki:
„A közbeszédben egy közhely, hogy Izrael politikájának kritikája nem antiszemitizmus, de ha valaki Izrael létezését vonja kétségbe, az már antiszemita. Ez általánosan elfogadott álláspont.”
Ugyanakkor hozzátette:
„A helyzet bonyolultabb. Az ultraortodox közösség nagy része is elutasítja Izrael államát – de morbid lenne őket antiszemitának nevezni. Az anticionizmust és az antiszemitizmust gyakran egymás szinonimájaként kezeljük, pedig bár van köztük átfedés, nem fedik le egymást teljesen.”
„A túlzott leegyszerűsítés tévútra visz”
Seres szerint az izraeli politika és a vallási hovatartozás viszonya sokkal árnyaltabb, mint amit a közélet sugall:
„Ezt a gondolkodást finomítani kell. Túl egyszerűsítő az a megközelítés, amelyben minden Izraelt kritizálót antiszemitának bélyegzünk.”
A beszélgetés végén M. Kende Péter jelezte, hogy a téma a hétfő esti „A világ zsidó szemmel” című műsorban is folytatódik, ahol többen vitatják majd meg a kérdést.
Seres Attila megerősítette:
„Igen, ez lesz az egyik fő témánk. Megbeszéljük Mamdani zsidó támogatottságát, Orbán Viktor amerikai látogatását, és természetesen a közel-keleti helyzetet is.”
„Most minden figyelem Washingtonra irányul”
Seres Attila emlékeztetett, hogy a magyar közvéleményt jelenleg más hírek uralják:
„Ma, november 7-én, a hír, ami mindent visz, hogy Orbán Viktor találkozik Donald Trumppal. Emiatt kevesen figyelnek arra, hogy mi történik New Yorkban Mamdani körül. Pedig érdekes, hogy a zsidó közösség egy része egy Izrael-kritikus muszlimot támogatott.”
A szakértő szerint ez a zsidó identitás és a politikai lojalitás új típusú metszéspontjaira is rávilágít:
„Az amerikai zsidóságon belül ma legalább annyira számít a világnézet, mint a vallási hovatartozás.”
„A hétfői adásban folytatjuk”
A beszélgetés végén M. Kende Péter összefoglalta:
„Hétfőn a Világ zsidó szemmel című műsorban tovább visszük ezt a gondolatmenetet – Mamdani megválasztásáról, Orbán amerikai útjáról és Izrael helyzetéről is szó lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
