„A koronavírustól már nem kell félnünk, de a feledékenységtől igen”
Dr. Szlávik János: „Az emberiség hajlamos elfelejteni – és ez a legnagyobb veszély”
A Heti TV november 6-i Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt. A beszélgetés középpontjában az őszi vírushelyzet, az oltásokkal kapcsolatos felelősség és az egészségtudatosság hiánya állt. A főorvos szerint a koronavírus ma már nem veszélyes, de a közöny és a feledékenység új járványokat szülhet.
„A hideg beköszöntével újra emelkednek a fertőzések”
A beszélgetés elején dr. Szlávik az aktuális járványügyi adatokról beszélt.
„Ahogy jön a hideg, a légúti fertőzések száma is emelkedik. Tavaly ilyenkor is pontosan ugyanez volt a helyzet: ősszel a koronavírus, később január–februárban az influenza erősödik fel.”
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyászati Központ friss jelentése szerint jelenleg mindenféle vírus kering:
„Van influenza, koronavírus, RSV, parainfluenza, metapneumovírus – minden együtt. Egyelőre nem látszik, hogy erősebb járvány jönne, de a tendencia egyértelmű: mostantól emelkedni fog az esetszám.”
„A koronavírustól nem kell félni, de nem szabad elfelejteni”
Dr. Szlávik szerint a koronavírus ma már nem okoz pánikot, de nem is tűnt el.
„A koronavírustól nem kell félnünk, de attól igen, hogy teljesen elfelejtjük. Az emberiség mindig így viselkedik: amikor vége egy járványnak, hátradőlünk. Ugyanígy feledtük el a spanyolnáthát, ugyanígy a sertésinfluenzát is.”
Pedig a szakember szerint újabb világjárvány bármikor kitörhet:
„Nemrég egy denevérben találtak egy teljesen új koronavírust. A denevér több száz olyan vírust hordoz, amely bármikor átterjedhet emberre. Nem kéne hátradőlni, mert a természet nem felejt.”
„Az oltások működnek – csak mi nem használjuk őket”
A főorvos szerint az oltásokkal szembeni bizalmatlanság a legnagyobb probléma.
„A kelet-európai régióban egyszerűen nem sikerül elérni az egészségtudatos hozzáállást. A koronavírus-járvány idején a lakosság 61–62 százaléka kapott legalább egy oltást, míg Nyugat-Európában ez 90–95 százalék volt.”
Dr. Szlávik hangsúlyozta: az influenza elleni oltás továbbra is erősen ajánlott minden 60 év feletti vagy krónikus beteg ember számára, és a jövőben ismét szükség lehet a COVID elleni oltásra is.
„A probléma az, hogy az oltásellenes mozgalmak ma már nemcsak a koronavírus elleni, hanem mindenféle oltást támadnak. Azt hirdetik, hogy a szülők döntsenek, beoltatják-e a gyereküket vagy sem. Ez rettenetes hozzáállás, mert a gyerek nem tud dönteni a saját biztonságáról.”
„A szülő nem babrálhat ki a gyerekével”
M. Kende Péter felvetette: a szülőnek joga van saját magával kockázatot vállalni, de a gyermekével nem.
Dr. Szlávik egyetértett:
„Pontosan így van. Magyarországon eddig remekül működött a kötelező gyermekkori oltási rendszer, de most ezt is támadni kezdték. Több száz per indult háziorvosok ellen, mert beadták a kötelező oltást, a szülő pedig nem akarta. Ez nonszensz.”
A főorvos szerint az oltásellenesség a régi, hamis elméletek miatt él tovább:
„Még mindig sokan hiszik, hogy az oltások autizmust okoznak. Ez az Egyesült Államokból indult, de teljesen hamis állítás. Ennek ellenére rengetegen hivatkoznak rá.”
„Ismét megjelent a szamárköhögés és a kanyaró”
A szakember figyelmeztetett: az oltásellenes hullámnak máris megvan a következménye.
„Kezd elterjedni a szamárköhögés, ami korábban szinte teljesen eltűnt. Ez a csecsemőkre különösen veszélyes, akár halálos is lehet. Emellett a kanyaró is visszatért, ami a védőoltások miatt gyakorlatilag eltűnt betegség volt.”
Dr. Szlávik szerint ez nem a háziorvosok, hanem a társadalom felelőssége:
„A háziorvos csak végrehajtja a szabályokat. Az igazi baj az, hogy egyre többen hisznek az összeesküvés-elméletekben.”
„A mellékhatás ritka, de a járvány biztos”
A koronavírus elleni vakcinák mellékhatásairól is szó esett.
„Valóban voltak oltások, amelyeknél ritka, de súlyos mellékhatások, például vérrögképződés fordult elő. Ilyenkor természetesen jogos a kártérítés, akár a gyártóval, akár az állammal szemben. De ezek rendkívül ritkák, miközben az oltásokat milliárdok kapták meg.”
Sokkal nagyobb a kockázat azoknál, akik nem oltatják be magukat, hiszen ők a járvány új gócpontjai lehetnek.
„A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a józan észt”
A beszélgetés végén M. Kende Péter megjegyezte: a járványok kapcsán is egyre többen fordulnak a mesterséges intelligenciához tanácsért.
Dr. Szlávik erre ironikusan reagált:
„Én is olvastam, hogy már nem is kell orvos, mert majd az MI diagnosztizál. Ez veszélyes gondolat. A lányom ügyvéd, és ő is mondta, hogy az MI teljesen összekeveri a jogi szöveget – hát akkor az orvoslásban miért működne hibátlanul?”
A főorvos szerint a természetes intelligencia helyett nem jöhet a mesterséges:
„Beütöm a tüneteimet, és kiadja a diagnózist? Szó sincs róla. Hallgassanak az orvosokra – ők nem véletlenül tanulnak ennyit.”
„Nem a vírus a veszély, hanem a feledékenység”
A beszélgetés végén dr. Szlávik János így foglalta össze az üzenetét:
„Nem a koronavírustól kell félnünk, hanem attól, hogy elfelejtjük, mit tanultunk tőle. A higiénia, az oltás, az odafigyelés – ezek nem járványidei divatok, hanem a józan ész részei.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
