„Minden magyar számít – és minden magyarra számítunk”
Dr. Szili Katalin: „A nemzetpolitika az elmúlt 15 év egyik legsikeresebb ágazata”
A Heti TV november 6-i Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége dr. Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki biztos volt. A beszélgetés középpontjában a nemzetpolitika, a határon túli magyarok szerepe a választásokon, valamint a közösségek közötti párbeszéd és békés együttélés fontossága állt.
„A felelősséget érezni és a felelősséget viselni között hatalmas a különbség”
Dr. Szili Katalin szerint az elmúlt másfél évtizedben alapvető szemléletváltás történt a magyar nemzetpolitikában:
„2010-ben a parlament olyan jogszabályokat fogadott el – az állampolgársági törvényt, a nemzeti hitvallást és az új alaptörvényt –, amelyek kimondják, hogy Magyarország nemcsak érez, hanem felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért. Ez óriási különbség. Érezni lehet bármit, de a felelősséget viselni azt is jelenti, hogy cselekszünk.”
A politikus felidézte a személyes mottóját is:
„Mindig is azt vallottam: minden magyar számít. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak mi viselünk felelősséget a határon túli magyarokért, hanem ők is értünk, az egész nemzetért.”
„A nemzetpolitika Trianon óta új lehetőséget adott az egységre”
Szili Katalin szerint a nemzetegyesítés az uniós csatlakozás és a kettős állampolgárság intézményének köszönhetően valósult meg:
„Trianon óta először van lehetőségünk arra, hogy a magyarság közösségként gondoljon önmagára. Ma már Kárpátalját és Vajdaságot kivéve mindenki uniós polgár, a kettős állampolgárság pedig újra szimbolikus és valós kapcsolatot teremtett az elszakított nemzetrészek és az anyaország között.”
A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta:
„Hermetikusan lezárni a határon túli magyarok kérdését nem lehet, sem a választások, sem a nemzetstratégia tekintetében. A magyar állampolgársággal együtt jár a politikai közösséghez való tartozás.”
„A választójogi rendszer kiegyensúlyozott”
A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban Szili Katalin úgy fogalmazott:
„A jelenlegi rendszer, amely szerint a magyarországi lakcímmel rendelkezők egyéni képviselőkre, a külföldön élő állampolgárok pedig listára szavazhatnak, kiegyensúlyozott és igazságos. Hasonló megoldás működik számos más országban is.”
Hozzátette, hogy kampánytevékenységet exportálni nem szabad, de a nemzeti közösségek természetes módon követik a magyarországi eseményeket:
„A Kárpát-medencei és diaszpórában élő magyarság nem elszigetelt, hanem élő kapcsolatban van az anyaországgal. Ezért a kampány hullámai elérik őket, még ha közvetlen agitáció nincs is.”
„Megvan az intézményrendszere a napi párbeszédnek”
Szili Katalin kiemelte, hogy a nemzetpolitika nemcsak szimbolikus, hanem intézményes alapokon is nyugszik:
„Októberben tartottuk a Magyar Állandó Értekezletet és a Diaszpóratanács ülését. Ezek biztosítják, hogy napi szintű párbeszéd zajlik a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar közösségek között.”
A politikus emlékeztetett:
„A 2011-ben elfogadott nemzetstratégia jövőre lesz 15 éves. Ez egy folyamatosan megújuló keretrendszer, amelyet minden évben a zárónyilatkozatok és aktuális döntések egészítenek ki. Idén például a háború és a béke kérdése került előtérbe.”
„Zápszonyban 80 év után emlékművet állítottak az elhurcolt zsidó közösségnek”
Szili Katalin egy különleges kárpátaljai eseményt is megosztott a nézőkkel:
„Vasárnap Zápszonyban jártam, ahol a református közösség emlékművet állított a 80 évvel ezelőtt elhurcolt helyi zsidó családoknak. Ez a falu közösségének gesztusa, amely a múlt feldolgozását és az együttélés tiszteletét fejezi ki.”
A politikus név szerint is megemlítette a kezdeményezés támogatóit:
„Köszönet Gorberger doktornak, dr. Tóth Mihálynak és Orosz Zsolt református lelkésznek. Példaértékű dolog ez: ha valaki elsétál az emlékmű mellett, és eszébe jut, hogy a gyűlöletnek soha többé nem szabad győznie, már megérte felállítani.”
Szili hozzátette:
„A világ ma tele van békétlenséggel. Vissza kell térnünk a humánus értékekhez, ha valóban civilizált 21. századi társadalomban akarunk élni.”
„A határon túli magyarság nem a gyűlölet nyelvén beszél”
A műsorvezető felvetette, hogy a magyarországi közéletben egyre erősebb a feszültség, és megkérdezte, ez mennyire érzékelhető a határon túli magyar közösségekben.
Szili Katalin válasza szerint ott más légkör uralkodik:
„Nem érzékelem azt a gyűlöletstruktúrát, ami itthon sokszor tapasztalható. A határon túli magyarság hálás a támogatásokért – az óvoda- és iskolafelújításokért, a templomok és közösségek megerősítéséért. Ezek kézzelfogható eredmények, amelyek összetartják a közösségeket.”
„A demokrácia a másik tiszteletén alapul”
A politikus a beszélgetés végén a közéleti feszültségek csillapítására hívta fel a figyelmet:
„Egy valódi demokráciában a legfontosabb, hogy tiszteletben tartjuk a másik véleményét. Aki folyton a demokráciára hivatkozik, de közben gyűlöletet szít, az éppen a demokrácia lényegét tagadja meg.”
Zárásként hozzátette:
„Remélem, hogy egyszer eljön az idő, amikor Magyarországon is lehet majd gyűlölet nélkül élni. Az emberek vágynak a nyugalomra – és ez az, amit végül minden józan ember szeretne.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
