„A könyvek is mentenek embereket” – a Könyvmentők története
A Fülszövegelő vendége ezúttal Peres Márton, a Könyvmentők alapítója volt. A beszélgetés középpontjában a nyomtatott könyvek sorsa, a könyvpiac átalakulása és az a különös misszió állt, amelynek célja: megmenteni a kidobásra ítélt könyveket – és velük együtt az olvasás élményét.
Kukák mellől a szekerekig
A Könyvmentők története 2013-ban kezdődött, két sátorral a havannai lakótelepen, „a lehető legcudarabb helyen”.
„Egy héten egyszer, szombaton, egy piac mellett teszteltük a dolgot” – idézte fel Peres Márton.
Az első igazi könyves szekér Kőbányán indult el, Jókai Anna és Dévai Nagy Kamilla részvételével. A szekér neve Emanuel lett, ami a Bibliában azt jelenti: „Velünk az Isten.” Innen nőtt országos hálózattá a kezdeményezés, sőt Erdélyben, Szatmárnémetiben és Szovátán is működnek Könyvmentő-szekerek.
„A könyvtárak és a művelődési házak ideje lejárt”
Peres szerint a Könyvmentők létezését az is indokolja, hogy a könyvek ma tömegével kerülnek szemétre, sőt maguk a könyvtárak is „szabadulnak” az állománytól.
„A könyvtárak panganak, mint az esküvői ruhakölcsönzők. Hatalmas raktárak, komoly szakemberek, de alig jár be valaki.”
A Könyvmentők ezért nemcsak könyveket, hanem embereket is „mentenek”: azokhoz viszik el az olvasás lehetőségét, akik már nem keresik.
A magyar könyvpiac és az antikváriumok jövője
A magyar könyvpiac éves forgalma körülbelül 100 milliárd forint, ennek fele új, fele használt könyv.
„Mi nem vagyunk konkurenciái a Líra-Librinek, teljesen mást forgalmazunk. A trendi könyvek mellett mi visszahozzuk az elfeledett szerzőket is – Petrit, Sarkadit, Vörösmartyt.”
Peres szerint az antikváriumok száma drasztikusan csökkenni fog, mert az emberek egyre kevesebbet járnak boltba.
„Ha ma 300 antikvárium van Budapesten, tíz év múlva 30 marad. Az utcára kell kivinni a könyvet, mert az emberek már csak útközben találkoznak vele.”
A szekér mint kulturális látvány
A Könyvmentők szekerei az ország több városában – Győrben, Veszprémben, Székesfehérváron, Pécsen – megtalálhatók.
„A főépítészek némelyike Bódénak tartja, pedig a szekér látványosság, igazi városi ékszer. Az emberek megállnak, turkálnak, és közben olvasni kezdenek.”
A szekerek üzemeltetése nem olcsó: egy új jármű körülbelül 3 millió forint, és hetekbe telik a beüzemelése. Mégis, a projekt terjeszkedik: a cél, hogy a teljes Kárpát-medencében legyenek Könyvmentő-szekerek.
„Egy könyv ára legyen egy péksütemény ára”
A Könyvmentők tíz éven át változatlan, 300–600 forintos áron árulták a könyveket, idén 450–900 forintra emelték az árakat – és így is olcsóbbak maradtak, mint egy buszjegy.
„A gazdasági válság idején, amikor az embereknek már kenyérre sincs pénzük, akkor is elérhetővé kell tenni a könyvet. 2030-ban is lesz nálunk 450 forintos könyv.”
Olvasási szokások és felelősség
Peres Márton szerint az olvasás sorsa az alsó tagozatban dől el:
„Az olvasás az érzelmi intelligencia fejlesztése. A tanítón múlik, hogy a gyerek megszereti-e a történetet, vagy sem.”
Az antikváriumok kínálatával szemben a Könyvmentők igyekeznek visszahozni azokat a klasszikusokat, amelyeket ma már ritkán adnak ki: két nyelvű kiadásokat, régi gyermekirodalmat, science fictiont, fantasy-t, és akár héber imakönyveket is.
„A Harry Potter, A Gyűrűk Ura és a Trónok harca egy egész generációt mentett meg. Ha nekik a fantasy kell, akkor Asimovot is visszük a piacra.”
„A könyvek is mentenek embereket”
A Könyvmentők nemcsak a vásárlókhoz, hanem az adományozókhoz is szólnak.
„Budapesten naponta két tonna könyvet veszünk át. Aki szeretne segíteni, annak csak fel kell mennie a könyvmentők.hu oldalra, és házhoz megyünk.”
A mozgalom filozófiája egyszerű: a könyv nemcsak tárgy, hanem kapocs múlt és jövő között.
„Mi a könyveket mentjük – de valójában az embereket is.”
Ha valakit mélyebben érdekel a Könyvmentők története és missziója, további részletek olvashatók a szofipress.com oldalon, a Fülszövegelő / Cikkek és tanulmányok menüpontban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
