„Ez nem népirtás, hanem háború” – Mit lehet ma Gázáról biztosan tudni?
Dr. Gyarmati István, Dr. Kis-Benedek József és Seres Attila beszélgetése a Heti TV Kitekintő című műsorában
A Heti TV külpolitikai műsorának legújabb adásában a gázai helyzetről beszélgetett Dr. Gyarmati István műsorvezető vendégeivel: Dr. Kis-Benedek Józseffel és Seres Attilával. Október 31-én a tűzszünet még érvényben volt, de a fegyverek csendje korántsem jelent békét. A szakértők a legfrissebb hírek, nemzetközi jogi kérdések és a háttérben meghúzódó politikai szándékok mentén elemezték, mi történik valójában Gázában – és mit jelent mindez a jövő szempontjából.
Tűzszünet vagy hadművelet?
A beszélgetés alapvetése egyértelmű volt: bár hivatalosan tűzszünet van Gázában, az események ezt nem mindig támasztják alá. „Tegnap is tűzszünet volt, miközben folytak hadműveletek” – jegyezte meg Kis-Benedek József. Ez szerinte összhangban van Donald Trump tűzszüneti javaslatának értelmezésével, amely előírja a Hamasz lefegyverzését: „Ha nem adják le a fegyvereket, akkor elvesszük tőlük.”
Seres Attila azonban óvatosabb: szerinte az izraeli kormányban is megoszlanak a vélemények arról, hogy el kell-e foglalni az egész Gázai övezetet. Netanjahu álláspontja körül is vita volt, de úgy tűnik, egyre nagyobb az egyetértés a katonai fellépés szükségességéről.
Ki tartja be, és ki ellenőrzi a tűzszünetet?
Az ENSZ békefenntartói, azaz a UNIFIL csapatok szerepéről is szó esett – különösen, hogy a libanoni UNIFIL egységek lelőttek egy izraeli drónt. Dr. Gyarmati szerint ez is mutatja a helyzet bonyolultságát: „Védjük magunkat – mondták –, de hát ezek iratlan szabályok, és az a sajátosságuk, hogy iratlanok.”
A tűzszünet betartatására kijelölt muszlim országok katonái (indonézek, egyiptomiak) még nem jelentek meg Gázában, mivel „addig senki nem megy be, amíg nem állnak meg a harcok”. A kérdés így továbbra is nyitott marad: békefenntartás vagy béke kikényszerítése?
Népirtás vagy háborús bűn?
Az adás legérzékenyebb témája kétségtelenül az volt, amikor Gyarmati István feltette a kérdést: „Népirtást folytat-e Izrael Gázában?”
„A népirtás fogalma elengedhetetlenül feltételezi a szándékosságot” – idézte a nemzetközi jogi definíciót Gyarmati István. Kis-Benedek József hozzátette: „Az, hogy egy önvédelem esetében most az izraeli hadsereg civileket öl meg, ez nem minősül népirtásnak.”
A szakértők egyetértettek abban, hogy Gázában jelenleg asszimmetrikus háború zajlik, amelyben „nem lehet megállapítani, ki az ellenség és ki a civil”. A Hamasz gyermekharcosokat is bevet, és nem ritka, hogy katonai célpontok civil létesítmények közé bújnak el.
Holttestek, túszok, morál
Érdekes etikai kérdések is felmerültek: a túszok elengedésének és a holttestek visszaszolgáltatásának szerepe a konfliktus dinamikájában. „Szerintem úgy vigyáztak rájuk, mint a szemük fényére” – mondta Seres Attila a túszokról. A holttestek átadása ugyanakkor sokkal lassabban halad, részben vallási különbségek miatt is.
„A zsidó vallásban a végtisztesség megadása szent kötelesség” – emlékeztetett Gyarmati, ezért az elhunytak maradványai is jelentős politikai súllyal bírnak.
A megoldás mítosza
Központi gondolattá vált a beszélgetés végére, hogy Izrael nem feltétlenül megoldani akarja a gázai problémát, hanem túlélni akar. „Ez egy tipikus európai illúzió, hogy bármit meg akarna oldani az izraeli kormány” – mondta Seres. A cél inkább az aktuális nagy problémák kisebb problémákra cserélése.
Szerinte a lehetséges jövőkép az lehet, hogy Gázát „leválasztják a kétállami megoldásról” – akár úgy, hogy egyiptomi fennhatóság alá kerül, vagy „virágzó városállammá” válik, mint Szingapúr. Kis-Benedek azonban emlékeztetett: „Egyiptomnak nem kell Gáza, nem kellenek a palesztinok. Ez a változat nem működik.”
A háború nem csak fegyverekről szól
A műsor utolsó részében a konfliktus mélyebb politikai és stratégiai rétegeit is boncolgatták. Netanjahu érdekeinek megfelelően a háborús helyzet fenntartása belpolitikai stabilitást is biztosít. Ugyanakkor Izrael története során talán most él a legbiztonságosabb nemzetközi környezetben – legalábbis a szomszédos államok viszonylatában.
„Nem vált világossá a gázai helyzet, de talán többet tudunk róla” – foglalta össze a beszélgetést Gyarmati István. A szakértők egyetértettek abban, hogy háborús bűnök mindkét oldalon előfordulnak, de nincs szó népirtásról Gázában. A helyzet bonyolult, a szereplők érdekei pedig változók – a biztos pont csak az, hogy a végső megoldás még nagyon messze van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
