„A ketrecekben szenvedő állatokért nem elég sajnálkozni – cselekedni kell”
Zabezsinszkij Anna és Nagy Ervin az állatjólétről, felelősségről és az emberi közönyről a Pirkadatban
Október 29-én M. Kende Péter vendégei voltak Zabezsinszkij Anna, az UNATER Alapítvány programigazgatója és Nagy Ervin, az alapítvány elnöke. A beszélgetés középpontjában az állatjóléti fejlesztések uniós és hazai állapota, a ketreces állattartás elleni kampányok, valamint a vállalati és fogyasztói felelősség állt. A vendégek szerint a társadalom és a politika is csak most kezdi felismerni, hogy az állatok sorsa az emberi felelősség próbája is.
Európai poszt, magyar szemlélettel
A műsorvezető felidézte, hogy egy éve jött létre az Európai Bizottság állatjóléti biztosának posztja. Zabezsinszkij Anna szerint meglepően sok minden történt:
„Várhelyi Olivér kinevezésekor sokan kételkedtek, hogy lesz-e érdemi hatása, de az elmúlt hónapokban elindultak olyan egyeztetések, amelyek hosszú távra meghatározhatják az európai állatvédelem irányát.”
Ugyanakkor figyelmeztetett: „Sajnos még mindig érződik a magyar politikai kultúra hatása. A biztos magyar szemszögből közelít kérdésekhez, pedig európai szemléletre lenne szükség.”
Nagy Ervin hozzátette: „A döntéshozatalban ott kell lennünk, ha azt akarjuk, hogy a valós állatjóléti kérdések ne vesszenek el a politikai zajban.”
Ketrecbe zárva egy élet
A beszélgetés egyik legfontosabb témája a Ketrec harc kampány volt, amely a tojótyúkok ketreces tartásának megszüntetéséért küzd.
„Jelenleg Magyarországon a madarak mintegy hetven százaléka még mindig ketrecben él – egy A4-es lapnyi helyen. Ezt nagyon nehéz elképzelni, ezért szerettük volna érzékeltetni” – mondta Zabezsinszkij Anna.
A kampányban hat ismert színésznő – Szinetár Dóra, Földes Eszter, Káspár Kata, Mikecz Estilla, Karafiáth Orsolya és Csepely Adrien – vállalta, hogy szó szerint ketrecbe zárva mutatja meg, mit élnek át az állatok. „A kampány négy millió embert ért el, és egy felmérés szerint a lakosság tizennyolc százaléka ténylegesen változtatott a fogyasztási szokásain – ketrecmentes tojásra váltott, vagy csökkentette a fogyasztását.”
Edukálni kell – politikust, vásárlót és céget
Nagy Ervin szerint az állatjólét egyik kulcsa az oktatás és az ismeretterjesztés. „Nem elég a civileket megszólítani – a döntéshozókat is edukálni kell, és megértetni velük, hogy az állatvédelem nem mellékes, hanem morális kötelesség.”
Az UNATER az Open Wing Alliance nemzetközi szervezet módszertanát követve közvetlenül tárgyal a cégekkel, hogy köteleződjenek el: legkésőbb 2027–2030 között teljesen ketrecmentes termékekre állnak át.
„Sok cég megérti és együttműködik, de vannak, akik csak a profitot látják” – fogalmazott Zabezsinszkij Anna.
Példaként két magyar vállalatot említett: „A VakVarjú étteremlánc nem mutatott nyitottságot, mert azt mondta, nincs elég marketingértéke a kezdeményezésnek. A Gyermelyinél pedig több mint egymillió állatból hétszázezer még mindig ketrecben él.”
„Ha a marketing a döntő érv, akkor mi épp azt fogjuk marketingté tenni, hogy emberségesen bánjanak az állatokkal” – tette hozzá.
Az élet értéke nem néhány forint
A beszélgetés végén Nagy Ervin tágabb összefüggésben értékelte a problémát:
„Amíg a gazdaság logikája az, hogy mindent a legolcsóbban kell előállítani, addig mindig lesznek áldozatok – legyen szó állatról, emberről vagy természetről. Itt néhány forintról beszélünk. És amikor életeket zárunk ketrecekbe pusztán költséghatékonyságból, az már nem gazdasági, hanem morális kérdés.”
M. Kende Péter így zárta a beszélgetést:
„Az állatvédelem nem a városi hóbort része, hanem civilizációs kötelesség. Aki érzékeny az élet iránt, az saját magát is védi.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
