„A nyugdíjak megadóztatása politikai rémkép – a degressziónak semmi köze az adóhoz”
Dr. Farkas András a nyugdíjak valóságáról, a 14. havi juttatásról és a nyugdíjasok elszegényedéséről a Pirkadatban
Október 29-én M. Kende Péter vendége volt dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru alapítója. A beszélgetésben szó esett a sokat emlegetett „nyugdíjadóztatásról”, a tervezett 14. havi juttatásról és arról, hogy miért nő egyre nagyobbra a szakadék a nyugdíjasok és az aktív dolgozók jövedelme között.
Mi is az a degresszió?
„A degressziót összekeverni a nyugdíjak megadóztatásával egy merész politikai kampányhúzás” – kezdte Farkas András. A szakértő szerint a kifejezésnek semmi köze nincs az adózáshoz:
„A degresszió csupán egy technikai elem a friss nyugdíjak megállapításánál. Ez azt jelenti, hogy a kiszámított életpálya-átlagkereset egy bizonyos összeghatár fölött lépcsőzetesen csökken. 372 ezer forint felett a jövedelem 90 százalékát, 421 ezer felett pedig 80 százalékát veszik figyelembe.”
A félreértés onnan indult, hogy valaki „progresszív adóhoz” hasonlította a rendszert. „Ez azonban megtévesztő, mert itt nem adóról, hanem egy számítási módszerről van szó. Nincs szó nyugdíjak megadóztatásáról” – hangsúlyozta.
Nettó nyugdíj: magyar különlegesség
Farkas András szerint „a világ szinte minden országában adózott nyugdíjat fizetnek”, de Magyarországon ez „egy hungarikum”:
„Nálunk nettó nyugdíjat állapítanak meg, vagyis adó és járulék nélkül jár az ellátás. Ha valaha szóba kerülne az adózás, előtte bruttósítani kellene a nyugdíjakat, ami legalább húsz százalékos emelést is jelentene. Tehát a nyugdíjasok akár jobban is járhatnának – de ilyesmit senki nem tervez jelenleg.”
A 14. havi nyugdíj ötlete – „többe kerül a leves, mint a hús”
A szakértő reagált a nemzetgazdasági miniszter friss bejelentésére is, miszerint néhány éven belül bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.
„Egy ilyen intézkedés rendkívül drága. A 13. havi nyugdíj már most is 600 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A 14. havi újabb 600 milliárdot jelentene, amit egyszerűen nincs miből előteremteni” – mondta Farkas András.
Szerinte a fokozatos bevezetés sem jelent megoldást: „Egy heti plusz nyugdíj is 150 milliárd forintba kerül. Ez politikailag sem túl látványos, gazdaságilag viszont súlyosan megterhelő.”
Alternatívaként a lengyel modellt említette: „Ott egyszeri, egységes összegű juttatást adnak, például 250 ezer forintnyi támogatást minden nyugdíjasnak. Ez igazságosabb, mert a kisebb nyugdíjúaknak arányaiban sokkal többet segít, és még mindig olcsóbb, mint egy újabb havi ellátás.”
Miért szegényednek el a magyar nyugdíjasok?
Farkas András szerint a magyar nyugdíjrendszer legnagyobb hibája, hogy az emeléseket kizárólag az inflációhoz kötik.
„Minden olyan évben, amikor a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció, a nyugdíjasok relatív pozíciója romlik. Ez történt idén is, és várhatóan jövőre is így lesz. A környező országokban már régen bevezették, hogy a nyugdíjakat részben a reálbér-növekedéshez kötik: a lengyelek például a keresetnövekedés ötven százalékát is hozzáadják az inflációs emeléshez.”
Egy ilyen, „vegyes indexálás” – mondta – érdemben javítaná a nyugdíjasok helyzetét, miközben kevesebbe kerülne, mint a 14. havi juttatás. „Ezt 200–300 milliárd forintból meg lehetne oldani, miközben folyamatos javulást hozna a nyugdíjak vásárlóerejében.”
A GDP-ben bőven lenne mozgástér
A szakértő szerint a magyar állam jelenleg a GDP 7,4 százalékát költi nyugdíjakra, miközben az uniós átlag 10,9 százalék. „Ez hatalmas különbség. A forrás tehát meglenne, de a kérdés az, hogy a politika milyen prioritásokat állít fel” – fogalmazott.
M. Kende Péter zárásként megjegyezte: „Erre majd április után tudunk választ adni, de addig is fontos, hogy a nyugdíjrendszerről ne politikai, hanem szakmai alapon beszéljünk.”
Farkas András szerint ez lenne az igazi előrelépés: „Ha végre nem a kampány, hanem a józan ész diktálná a döntéseket, a magyar nyugdíjasok is méltóbb életet élhetnének.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
