„Az árstop inkább politikai termék, mint gazdasági segítség” – Kálló Dániel a Publicustól a friss közvélemény-kutatásról
A Pirkadat mai adásában M. Kende Péter vendége Kálló Dániel, a Publicus Intézet kutatója volt, aki a legfrissebb országos felmérésük eredményeit ismertette. A kutatás a népszámára készült, és többek között az árstopról, az inflációról, a közintézményekbe vetett bizalomról és a fiatalok politikai aktivitásáról kérdezte a választókat.
„Az emberek 60%-a szerint az árstop csak választási trükk”
Kálló Dániel elmondta:
„A társadalom többsége már hallott az árstop meghosszabbításáról, de 60% szerint ez inkább egy választási eszköz, mintsem hasznos gazdasági döntés.”
A felmérésből kiderül, hogy az emberek háromnegyede úgy véli, az árstop hosszú távon drágulást okoz, és csupán 5% érzi úgy, hogy kevesebbet fizet a kasszánál, mint korábban.
„Még a kormánypárti szavazók között is csak 11% mondta, hogy csökkentek a kiadásai. Ez tehát nem egy sikeres intézkedés” – fogalmazott a kutató.
A megkérdezettek 52%-a a Fidesz-kormányt tartja felelősnek az inflációért, míg a háborút, Brüsszelt vagy a kereskedőket jóval kevesebben jelölték meg (18–12%).
„A társadalom már érzi a valóságot – a boltban nem lehet kommunikációval spórolni”
A műsorvezető felvetette, hogy az árstop kivezetése után várhatóan újabb inflációs hullám jön.
Kálló szerint ezt az emberek is pontosan érzik:
„A kormány kommunikálhat bármit, de az emberek nem kommunikációból vásárolnak. Mindenki látja, mennyit fizetett tavaly és mennyit most. Ez a legerősebb valóságteszt.”
„Megrendült a bizalom a közintézményekben”
A kutatás a Szőlő utcai gyermekotthon ügyével kapcsolatban is vizsgálta a közbizalom szintjét.
„Az emberek 60%-a szerint lehetséges, hogy a rendőrség már korábban tudott a visszaélésekről, de felsőbb utasításra el kellett tusolni az ügyet.”
Még aggasztóbb, hogy „a társadalom háromnegyede elképzelhetőnek tartja, hogy politikusok rendszeresen beleszólnak a rendőrség munkájába.”
„Ez nem pusztán ellenzéki vélemény – a kormánypárti szavazók között is csökkent a bizalom az igazságszolgáltatás és a rendvédelem iránt” – tette hozzá Kálló.
„A fiatalok aktivizálódtak – de nem a Fidesz oldalán”
A kutató szerint a fiatalok politikai aktivitása látványosan megnőtt:
„A 20–30 éves korosztályban a Fidesz támogatottsága alacsony, az új szavazók túlnyomó része nem kormánypárti.”
A fiatalok körében nőtt a szavazási hajlandóság is:
„A közélet az elmúlt egy évben sokkal aktívabb lett. Ebben szerepet játszik a Tisza Párt előretörése, de általános politikai ébredésről is beszélhetünk.”
„A külpolitikai látvány nem elég, ha itthon mindenki elégedetlen”
Kálló Dániel megjegyezte: a Tisza Párt felemelkedésének egyik oka az volt, hogy Orbán Viktor külpolitikai szerepvállalása mellett háttérbe szorultak a belső problémák.
„Miközben sorra jöttek a botrányok, a miniszterelnök békemissziókat folytatott és globális politikát épített. Most ismét ezt látjuk.”
A kutató szerint a külpolitikai siker nem pótolja a belpolitikai elégedetlenséget:
„Amikor az emberek a bolti árakat, az iskolák és kórházak állapotát látják, az, hogy a miniszterelnök kivel fog kezet Washingtonban, már nem sokat számít.”
„A társadalmi elégedetlenség mély és tartós”
Kálló összegzése szerint Magyarországon a bizalom és az elégedettség szintje továbbra is alacsony, és ezt rövid távon nem lehet kommunikációval vagy látványos külpolitikai eseményekkel megváltoztatni:
„Az infláció, a közintézmények leépülése és a fiatalok elfordulása a politikától – ezek mind rendszerszintű problémák. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra kijavítani.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
