„Annyira végeláthatatlannak tűnt, és éjjel-nappalinak, hogy ez már sose lesz szellősebb”
Mécs Anna íróval beszélgetett Szegvári Katalin – anyaságról, meddőségről, regényről és egy végtelen családi örökségről
Mécs Anna harmadik kötete, a Rutin egy fiatal nő küzdelmét meséli el: a gyerekvállalás hosszú, gyakran fájdalmas útját, majd az anyaság embert próbáló mindennapjait. A Heti TV stúdiójában azonban nem csak a könyvről esett szó: szó volt családi örökségről, apák árnyékáról, és arról is, hogyan tud írni valaki két pici gyerek mellett.
Nagycsaládban nőni fel – hét ember 84 négyzetméteren
Mécs Anna nemcsak saját jogán lett ismert: édesapja Mécs Imre ’56-os hős, politikus és villamosmérnök, édesanyja Magyar Fruzsina dramaturg. „Egy vécé, egy fürdőszoba, és heten laktunk együtt” – emlékezett vissza. Délolaszos hangulat, hangzavar, sorbanállás – és egy egészen bensőséges családi közeg.
„Nagyon családcentrikusak voltak mindketten” – mondta, majd hozzátette: „apával például zászlóavatásokra, szoboravatásokra jártam, az volt a mi kis kettesben időnk”.
Egy író, akinek a DNS-ében van a dramaturgia
Nem túlzás azt mondani, hogy Anna családjában mindenki művész volt. „A nagymamám rádiójátékokat rendezett, anyukám dramaturg, a nővérem is csodálatos – tényleg, mindenki hatalmas kaliber.” Ez egyszerre inspiráló és nyomasztó: „Szobrok közt nőttem fel, és sokáig úgy éreztem, nekem is valami nagyot kell létrehoznom.”
Egyetemi éveiben még úgy tűnt, a matematika lesz a fő irány: „Nagyon szerettem gondolkodni egy problémán, akár papírral, ceruzával, ez valahol hasonlít is az íráshoz” – mesélte. A doktori képzést végül félbehagyta, mert „nem tudtam elképzelni, hogy mivel fogok valójában foglalkozni”.
A novellák lettek az első csücsklépések
„A novellák lettek a csücsklépéseim” – mondta, amikor arról kérdezték, hogyan indult az írói pálya. Először a Fiatal Írók Szövetségének táborába ment el, ahol egyre több bátorítást kapott. Első publikációja az Élet és Irodalomban jelent meg, majd Elekes Dóra hívta fel, hogy érdekelnék-e egy kötet lehetőségei.
Első kötete, a Gyerekzár el is nyerte a Margó-díjat – az év legjobb első prózakötetéért járó elismerést. „Nagyon nagy meglepetés és nagyon nagy öröm volt. Azt éreztem, hogy látnak bennem fantáziát.”
Rutin – egy regény, ami két élethelyzet poklát meséli el
A Rutin két életszakaszt jár körbe: a gyerekvállalás nehézségeit és az anyaság első, gyakran gyötrő hónapjait. A főszereplő küzd a meddőséggel, majd a szülés után önmagával. Bár a regény fikció, Mécs Anna ismerős terepen mozgott: „Van benne tapasztalatom” – vallotta be.
„Volt, hogy 40 percet találtam napközben írásra, és akkor muszáj volt azonnal átkapcsolni. Nem netezni, nem agyalni – csak írni.”
A könyv különösen érzékenyen ábrázolja a női test változásait, a szoptatás nehézségeit, az alvásmegvonást, az anyaság szorongásait. Mindezt egyensúlyozva humorral és könnyedséggel. „Szerintem fontos, hogy ne csak beleszomorodjunk a nehézségekbe – és hogy lássuk: nem vagyunk egyedül.”
Nem feminista kiáltvány – hanem páros történet
A regény külön érdeme, hogy nem hagyja ki a férfit sem: „Ez nem egy feminista könyv abban az értelemben, hogy egyedül a nő szenved. Itt egy rendes férfi van mellette, aki a maga módján próbál segíteni. Ez fontos volt számomra.”
A „rendes férfi” nem véletlenül tűnik ismerősnek: Mécs Anna férje is villamosmérnök – akárcsak az édesapja volt.
És az olvasók?
A Rutin hamar visszhangra talált: „Sokan mondják, hogy nehezen vették rá magukat, hogy újraolvassanak a gyermekágyról – de aztán jólesett nekik. Mások a meddőség története miatt kapcsolódtak. Van, akinek fáj, van, akinek gyógyít.”
A stílus letisztult, mégis eleven: egyszerre szomorú és derűs. „Hullámvasút” – ahogy a beszélgetés során el is hangzik.
Mi jön most?
Két kicsi gyerek mellett a teljesen új könyv még várat magára, de ötletek vannak: „Van egy írónő karakterem, akit tovább szeretnék írni. És gondolkodom azon is, hogy édesapám életéről, lányaként, írjak valamit.”
A jövő? Talán monodráma, talán film – ahogy a riporter, Szegvári Katalin felvetette: „Egy hiteles színésznő előadásában ez a történet még több embert elérhetne.”
A könyv, amit olvasni kell
A Rutin nemcsak a gyerekvállalás nehézségeiről szól. Arról is, hogyan lehet nőnek lenni, anyának lenni, írónak lenni – egyszerre. Egy könyv, ami bátor, érzékeny, őszinte – és pontosan megfogalmazza azt, amit sok nő nem tud vagy nem mer kimondani.
„Annyira végeláthatatlannak tűnt, és éjjel-nappalinak, hogy ez már sose lesz szellősebb” – mondja a főhősnő a gyermekágy napjaiban. De aztán mégis lett. És ettől a mondattól mindenki, aki valaha volt már mélyponton, talán egy kicsit kevésbé érzi magát egyedül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
