„Nem fagyunk meg, de pazarlunk” – Holoda Attila: Magyarország energiarendszere túlél, de nem hatékony
A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Holoda Attila energiaszakértő volt. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy lesz-e elég energia a télen, mennyire biztonságos Magyarország földgáz- és áramellátása, és mit tehetünk a pazarló, elavult távhőrendszerek ellen.
„Amit félre lehet tenni, az a földgáz”
A műsorvezető rögtön a legfontosabb kérdéssel indított: „Megfagyunk vagy nem fagyunk meg télen?” – kérdezte Holoda Attilát, aki nyugodtan válaszolt:
„Amit félre lehet tenni, az a földgáz. Villamosenergiát nem tudunk hosszú távon tárolni, de a földgáztárolóink készen állnak.”
Magyarország – tette hozzá – ebben a tekintetben „nagyhatalomnak számít”, mivel az ország éves 8,2 milliárd köbméteres fogyasztásának több mint 70 százalékát képes lenne betárolni.
„Jelenleg is benne van a tárolókban az éves fogyasztás mintegy 60 százaléka – ez nagyon szép teljesítmény.”
Három lábon áll a földgázellátás
Holoda szerint az ország gázellátása több forrásból biztosított:
„Van a hazai termelés, az import, és ott vannak a tárolók. Magyarország még mindig termel földgázt, évente körülbelül 1,7 milliárd köbmétert.”
Ez azonban nem elegendő például a távhő ellátására.
„A magyar távhő alapvetően földgázbázisú, bár vannak kivételek, mint Miskolc, ahol a fűtés több mint 55 százalékát geotermikus energiából nyerik. Ott melegek a radiátorok.”
„A magyar távhő a rendszer leggyengébb láncszeme”
A szakértő szerint az igazi probléma a távfűtési hálózatokban van:
„A magyarországi energiarendszer leggyengébb láncszeme a távhő. A rendszerek elavultak, rosszul szabályozhatók, és hatalmas pazarlás folyik.”
Sok helyen még a régi, öntöttvas radiátorok és elhasználódott csövek működnek, amelyek nem egyenletes hőeloszlást biztosítanak:
„Van, ahol szauna van a lakásban, máshol langyos a radiátor. Ez klasszikus pazarlás – miközben energiaszegénységgel küzdünk.”
Holoda szerint a rendszer részleges javítása helyett komplex megújításra van szükség:
„Nem elég egy-egy elemhez hozzányúlni. Az egészet kell nézni: szigetelni, nyílászárót cserélni, a fűtőtesteket és a csöveket korszerűsíteni.”
„A panelprogramban is voltak hibák”
A műsorban szó esett a korábbi panelprogramról is, amely sok helyen visszafelé sült el:
„Ahol addig is ki kellett nyitni az ablakot a melegtől, ott a szigetelés után még forróbb lett. Nem csoda, hogy nem örültek a lakók. Egy-egy elemet megjavítani butaság – rendszerszinten kell gondolkodni.”
A faablak és a penészesedés dilemmája
Breuer Péter a saját tapasztalatait is megosztotta a modern műanyag ablakokkal kapcsolatban, amelyek „mintha bepenészednék a lakást”. Holoda erre így reagált:
„Amikor bejöttek a műanyag ablakok, mindenki lecserélte őket, de nem volt szellőzés. Az új szabványok szerint már természetes légáramlás van beépítve, így megszűnt ez a probléma.”
Aki mégis a faablakokat szereti, annak alternatívát is ajánlott:
„Vannak már olyan szigetelő rendszerek, amiket a régi ablakra rá lehet szerelni, így megmarad az eredeti városkép, de sokkal jobb a hőmegtartás.”
„A villamoshálózat életveszélyes állapotban van”
A beszélgetés második felében a lakások elektromos hálózatáról is szó esett.
„A régi villanyvezetékek nem alkalmasak arra, hogy nagy teljesítményű klímákat vagy hőszivattyúkat működtessünk rajtuk. Sok helyen életveszélyes az érintésvédelem.”
Sokan csak a fővezetékeket cserélik ki, de Holoda szerint ez nem elég:
„Az egészet ki kell cserélni, nem lehet félig megoldani. Különben leveri a biztosítékot, vagy egyszerűen nem működik.”
„Az LNG csak addig LNG, amíg a hajón van”
A külügyi bejelentések kapcsán Holoda magyarázta az LNG – cseppfolyósított földgáz – beszerzésének logikáját:
„Az LNG csak addig LNG, amíg a hajóban van. A kikötőben visszafejtik, és onnantól vezetékben jön tovább. A kérdés az, hol köt ki a hajó – Németországban, Horvátországban vagy Franciaországban –, mert a tranzitdíj rengeteget számít.”
Breuer megjegyezte: „Trumppal jóban vagyunk, de hol fognak megállni a hajóink?”, mire Holoda nevetve válaszolt:
„Ez még a külügyminiszter nyilatkozatából sem derült ki.”
„A gázpalack globalizálta a gázt”
A szakértő érdekes történelmi párhuzamot is hozott:
„A gázpalack használata globalizálta a gázkereskedelmet. Nem kellett drága vezetékeket építeni, egyszerűen elvitték a palackot, és rácsatlakoztak.”
Izraelben és Jordániában – mesélte – ma is gyakori, hogy a házak alatt hatalmas PB-palackokat tárolnak, amelyeket rendszeresen cserélnek a gázszolgáltatók.
„Mini atomerőművek? Még nincs stabil technológia”
A beszélgetés vége felé Breuer rákérdezett a jövő energiájára, az úgynevezett mini reaktorokra. Holoda így válaszolt:
„Az SMR, vagyis a kis moduláris atomreaktor még nem kiforrott technológia. Egyelőre a világon sehol sincs stabilan működő SMR, de sok ország dolgozik rajta.”
A finn jégtörők kapcsán még egy érdekességet is megosztott:
„A legnagyobb jégtörő hajókat a finnek építik, az oroszok csak a hajtóművet adják hozzá.”
„Európa egyre biztonságosabb”
Holoda végül összefoglalta:
„Energiaellátás szempontjából biztonságban vagyunk. Európában a háború kezdete óta 22-ről 33-ra nőtt az LNG-terminálok száma, a lefejtési kapacitás pedig 160-ról 240 milliárd köbméterre emelkedett. Ez óriási előrelépés.”
Trump politikáját is pragmatikusan értékelte:
„Ő nem csak a palagázt, hanem az olajat is el akarja adni. Ha nagy mennyiségben termel, alacsony lesz az önköltség, és hatalmas a haszon – pont, mint az araboknál.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
