„Ne együnk denevért!” – Rusvai Miklós figyelmeztetése a vírusok új hulláma kapcsán
A szeptember 11-i Pirkadatban Breuer Péter vendége dr. Rusvai Miklós állatorvos, virológus volt. A beszélgetés középpontjában az állatokról emberre terjedő vírusok, az orvosi diagnosztika nehézségei és a népi gyógyászat egzotikus hagyományai álltak. A virológus egyértelműen fogalmazott: „Ne együnk denevért!”, mert a denevérek a világ egyik legveszélyesebb kórokozó-hordozói.
Influenza vagy rákkezelés mellékhatása?
Breuer Péter rámutatott egy mindennapos problémára: sok rákbeteg gyógyszerei influenzaszerű tüneteket okoznak, ami összezavarja a pácienseket és az orvosokat is. Rusvai szerint fontos, hogy a beteg egyértelműen jelezze: „mindennek tetejében most még egy influenzaszerűségbe is belekeveredtem”. A virológus hozzátette: „Sajnos a betegek nem tudnak megfelelő információkat közölni. Napjában találkozom teljesen fölösleges okok miatt páciensekkel, és mindenféléről beszélnek, csak arról nem, hogy éppen milyen betegségbe szenvednek.”
Orvos helyett számítógép kérdez?
Szóba került az izraeli sürgősségi ellátás új módszere is: a betegeket először egy számítógép kérdezi ki, majd a rendszer dönt az orvoshoz irányításról. Rusvai figyelmeztetett, hogy ez sokszor nem hatékony: „Nagyon sok ember fogalmazási zavarokkal küzd… lehet, hogy az asszisztens többre megy vele, mint az orvos.”
Gyors tesztek és laborok
A szakember hangsúlyozta, hogy Magyarországon is elérhetők gyors influenza- és koronavírus-tesztek, amelyeket egyes háziorvosok maguk tartanak, mások viszont a patikába küldik a betegeket. Mindkét megoldásnak van kockázata: az orvosnak a lejárati időig fel kell használnia a tesztet, a beteg viszont lehet, hogy nem tér vissza az eredménnyel.
Denevérek, mint kórokozó-bombák
Az állati eredetű betegségekre terelve a szót Rusvai kiemelte: „Új különleges nincsen, de a denevérek az egyik legintenzívebb kórokozó-hordozók.” A virológus szerint Kínában különlegességnek számít a denevérfogyasztás, de komoly egészségügyi kockázattal járhat. „Ne együnk denevért!” – figyelmeztetett határozottan.
Egzotikus betegségek ellátása
Arra a kérdésre, mi történik, ha Magyarországra egzotikus betegséggel érkezik valaki, Rusvai elmondta: erre ma is megvan a szakintézmény. „A gyáli úton lévő intézmény mindig ugyanott volt, csak a neve változik. Ott a trópusi betegségekre szakosodott orvosok fel fogják ismerni a kórt.”
Méz – a természet patikája
A beszélgetés végén a közelgő zsidó újév kapcsán a méz is szóba került. Breuer Péter tréfásan jegyezte meg, hogy „patikust játszik”, és ajándékba ad mézet szeretteinek. Rusvai szerint a méz valóban gyógyhatású: „A hársmézet szokták a légzőszervi problémákra, a repcemézet az emésztőszervi problémákra, a napraforgómézet pedig más bajokra ajánlják. Az apiterápia a méhtermékek gyógyhatású felhasználása.”
A virológus egyértelmű választ adott: „Hogyne lenne jó!” – mondta a méz alkalmazásáról még a rákkezeléssel járó influenzás tünetek esetében is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
