„Közepes évet zárt a magyar mezőgazdaság” – Dr. Cseh Tibor András szerint a búza és az árpa mentette meg az évet
A szeptember 11-i Pirkadatban Breuer Péter vendége dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára volt. A beszélgetés középpontjában az idei terméseredmények, az aszály következményei, az ukrán gabona beáramlása és az Európai Unió agrárpolitikájának ellentmondásai álltak. A szakember szerint a magyar ellátás biztosított, de az export jelentősen visszaesik.
Aszályos év – közepes termés
Cseh Tibor András értékelése szerint az idei év az ellentmondások éve volt: „Ha a kalászos termést nézzük, tehát a búza, az árpa tekintetében egy közepes évet zártunk.” Elmondta, hogy 120 éve nem volt ilyen száraz június Magyarországon, ráadásul ez volt a második legmelegebb is. Ennek ellenére a hazai felhasználásra elegendő mennyiség termett.
Kukorica és repce: a klímaváltozás vesztesei
A főtitkár szerint a legnagyobb veszteséget a kukorica és a repce szenvedte el: „Bármelyik autópálya mentén utaztunk, láttuk, hogy teljesen felsültek a kukoricatáblák.” Bár egyre többen kísérleteznek talajbaktériumokkal és más alternatív módszerekkel, víz nélkül ezek sem nyújtanak megoldást.
Az öntözés fejlesztése lenne a kulcs, de a Duna–Tisza-csatorna óriási beruházást igényelne: „Ez egy bő 1000 milliárdos költség, ami körülbelül a magyar költségvetés egy huszada.”
Brüsszel visszatartja a pénzt
Cseh szerint a magyar kormány az uniós helyreállítási alapból finanszírozta volna a vízpótló csatornaépítést, de „a brüsszeli döntéshozók politikai zsarolókártyának használták, és azt mondták, sem erre, sem másra nem kaptok pénzt.”
Az EU hivatalos indoklása az volt, hogy nem támogatják az öntözési projekteket. Cseh azonban rámutatott: „Ha nincsen víz a csatornában, akkor nem csak a gazdák nem tudnak öntözni, hanem a halak és más élőlények sem maradnak életben.”
Ukrán gabona: ideológia a szakma helyett
A főtitkár az ukrán termékek beáramlásáról is beszélt: „Az ukrán búza beérkezik Németországba, ott megőrlik, és onnantól kezdve az egy német liszt. Ez a feltüntetés nem az élelmiszer származási helyét, hanem a feldolgozását jelenti.”
Hangsúlyozta, hogy Magyarország egyoldalúan tiltotta be az ukrán gabona behozatalát, de Nyugat-Európában továbbra is hatalmas mennyiségeket vásárolnak belőle. „Nyugat-Európában az Ukrajnával kapcsolatos dialógus ideológiai megközelítésű, szakmai érvek nem jelennek meg.”
Importzöldségek özöne
Cseh Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodások miatt egyre több import zöldség árasztja el a piacot: „Marokkóból származó paradicsom importja tíz év alatt 60%-kal nőtt. Algéria, Egyiptom – minden ott van a boltok polcain.”
Szerinte az irány egyértelmű: az EU élelmiszerpiaca más pályán mozog, mint a magyar gazdák érdeke. „Minden nap azt képviseljük, hogy az emberek asztalára minőségi élelmiszerek kerüljenek, de ez az irány Brüsszelben nem látszik fontosnak.”
Izraeli embargó és magyar méz
Breuer Péter felvetette az izraeli kutatások és mezőgazdasági export elleni uniós embargót. Cseh Tibor ezt is ideológiai döntésnek nevezte: „Ha valahonnan lehetne tanulnunk vízgazdálkodásban, az Izrael. De most éppen Izraelt kirúgták.”
A beszélgetés a méznél zárult. A főtitkár leszögezte: „Az biztos, hogy a családom asztalára csak magyar méz kerül.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
