„Szeptemberben bizalmi szavazás, 2027-ben új elnök – Franciaország forrponton”
A szeptember 2-i Pirkadat vendége Dr. Sós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, egyetemi tanár, szerkesztő és műsorvezető volt, aki Breuer Péter kérdéseire válaszolva átfogó képet adott a francia belpolitikai válságról, az elnöki hatáskörök korlátairól, a közelgő bizalmi szavazásról és az esetleges kormányalakítási forgatókönyvekről. Szó esett a lehetséges utódokról, az elnökválasztás időpontjáról és a francia politikai elit szerkezeti sajátosságairól is.
Macron visszaszorul a belpolitikában
Sós szerint Emmanuel Macron köztársasági elnök egyre inkább kiszorul a francia belpolitikából. Ennek fő oka, hogy az elnöki párt 2024-ben elveszítette parlamenti többségét, és jelenleg három nagyjából egyenlő erejű tömb osztozik a nemzetgyűlésen. Így a miniszterelnöki hivatal és a nemzetgyűlés lett a belpolitika fő terepe.
A köztársasági elnök alkotmányosan továbbra is dominál a kül-, védelem- és Európa-politikában, de a belpolitikai befolyása drasztikusan csökkent.
Közeleg a bizalmi szavazás – bukhat a kormány
Szeptember 8-án bizalmi szavazás várható, és a szakértő szerint ennek kimenetele szinte biztos: „Mindenki arra készül, hogy a kormány bukni fog.” Ha így történik, Macronnak több lehetősége lesz: kinevez egy új miniszterelnököt, új választásokat ír ki, vagy – bár ennek kicsi az esélye – maga is távozhat. Utóbbi esetben előrehozott elnökválasztásra kerülne sor, amely az új köztársasági elnök győzelme esetén a nemzetgyűlés feloszlatását is lehetővé tenné.
Kik jöhetnek szóba kormányfőként?
Sós több lehetséges nevet is említett. Az első Gérald Darmanin igazságügyi miniszter, korábban belügyminiszter, a jobboldali republikánusok felől érkezett a centristákhoz. Egyfajta szociális gaullista, akivel akár a szocialisták egy része is együttműködhet – már ha érdekeltek a választások elkerülésében.
Szóba jöhet még Sébastien Lecornu hadügyminiszter, Macron hűséges embere, valamint Catherine Vautrin korábbi szociális és egészségügyi miniszter. Végül Bernard Cazeneuve nevét is megemlítette, aki Francois Hollande utolsó miniszterelnöke volt, és bár szocialista, a jobb oldalon is tekintélye van.
Színfalak mögötti alku és személyes ambíciók
A koalíciós tárgyalások során nemcsak az számít, ki lép be a kormányba, hanem az is, hogy mely pártok hajlandóak tartózkodni – mert ez is befolyásolhatja a szavazások kimenetelét. Sós szerint most minden párt a saját pozícióját építi a 2027-es elnökválasztásra készülve, így „a megállapodás ideje helyett inkább a konfliktus ideje következik”.
Lehet, hogy új neveket kell megtanulnunk
2027-ben Macron biztosan nem indulhat újra – és akkor sem, ha előrehozzák az elnökválasztást. Esélyes jelölt lehet Marine Le Pen, de indulása jogilag kérdéses, mivel eltiltás fenyegeti. Sós szerint az is lehet, hogy Le Pen egy esetleges parlamenti választással összekötött elnökválasztásnál bírósági úton próbálja meg kivívni az indulás lehetőségét.
A nevek között feltűnik Jordan Bardella (Le Pen pártjából) és Édouard Philippe volt miniszterelnök is, utóbbi inkább a mainstream politikai centrum képviselője.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
