„Konfliktus helyett konfliktuscsomag” – Lattmann Tamás a közel-keleti válságról és a katonai szolgálatról
A Heti TV Pirkadat című műsorának vendége Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt, aki az ENSZ szerepéről, a közel-keleti konfliktusokról, Irán atomprogramjáról és a sorkatonaság visszavezetéséről fejtette ki gondolatait.
Az ENSZ: lehetetlen küldetés?
A műsorvezető felvetette, mi értelme újra és újra összehívni az ENSZ-t, ha úgyis üres gombnyomogatásnak tűnik.
Lattmann erre így reagált:
„Az ENSZ-nek az a dolga, hogy időről időre összegyűljön. Sokkal nagyobb lenne a baj, ha még össze sem gyűlne.”
Szerinte az ENSZ fórumának önmagában is van értéke, még ha a biztonsági tanács döntéseit gyakran meg is vétózzák, vagy a közgyűlési határozatok sokszor „a kutya vacsorájához” hasonlítanak.
„Itt már nem konfliktusról, hanem konfliktuscsomagról beszélünk”
Lattmann hangsúlyozta, hogy a közel-keleti helyzetet nem lehet egyetlen szóval leírni:
„Én már nem is szeretem azt a szót, hogy konfliktus, mert itt konfliktuscsomag van. Benne van az izraeli–palesztin ügy, Szíria, a szomszédos államok közötti viták, a terrorszervezetek, Irán szerepe – minden mindennel összefügg.”
Az ENSZ és Izrael viszonyát szerinte évtizedek óta rontja, hogy a világszervezet sokszor volt eszköze a szovjet politikának, és például az Emberi Jogi Tanács többször ítélte el Izraelt, mint Oroszországot vagy Kínát.
Oroszország: már csak középhatalom?
Az ukrajnai háború kapcsán a docens így fogalmazott:
„Most derült ki napnál világosabban, hogy Oroszország legfeljebb középhatalom, nem pedig nagyhatalom. Lőszerben Kínától, emberanyagban Észak-Koreától függ – ez mindent elmond.”
Szerinte Oroszország sokáig „eljátszhatta”, hogy nagyhatalom, de Ukrajna után ez a látszat szertefoszlott.
Irán atomprogramja – „húzd meg, ereszd meg”
Iránról a szakértő így nyilatkozott:
„Irán régóta játssza a húzd meg, ereszd meg játékot a nemzetközi ellenőrökkel. Beengedik őket, de nem engedik mindenhez oda.”
Lattmann szerint előbb-utóbb újra jöhetnek a szankciók, de ehhez idő kell. A helyzetet bonyolítja, hogy Kína, Oroszország és más államok saját érdekeik szerint mérlegelik, mennyire akarják korlátozni Teheránt.
India, Pakisztán – és az amerikai kettős mérce
A beszélgetésben előkerült az is, hogy India és Pakisztán atomhatalommá válása sem váltott ki komoly nemzetközi szankciókat, miközben gazdasági ügyekben az USA keményen lép fel:
„Indiának nem lett baja abból, hogy atombombát szerzett magának. De amikor gazdasági kérdésekben nem azt csinálta, amit az amerikai elnök akart, rögtön jöttek a vámok.”
Kötelező katonai szolgálat: társadalmi funkció vagy fölösleges teher?
Az európai országokban ismét napirenden van a sorkatonaság, az Egyesült Államok viszont csökkenti külföldi bázisait. Lattmann szerint:
„Soha nem hittem abban, hogy a sorkatonai szolgálat alkalmas eszköz lenne arra, hogy a társadalmat formálja. Amerikában inkább szociális funkciója van: a hadsereg fizeti a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányait. Ez egy pozitív dolog, de nem katonapolitikai, hanem társadalompolitikai intézmény.”
Ugyanakkor figyelmeztetett: az amerikai hadsereget nem lehet összehasonlítani az európaiakkal, mert az egy szövetségi intézmény, míg az európai hadseregek sokkal inkább állami szuverenitást képviselnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
