„Aki hírt tud írni, az mindent tud a médiában” – Siklós András egy rádiós nemzedék hangja
Sebes György vendége ezúttal Siklós András újságíró, hírszerkesztő, műsorvezető, aki a Magyar Rádió hírszobájából indult, dolgozott a Danubius Rádióban, a Magyar Televízió híradójában, és ma az Index külpolitikai rovatának vezetője. A műsorban mesél a nyolcvanas-kilencvenes évek médiaforradalmáról, a digitális átállás kulisszatitkairól, és arról, hogyan lett egy zenebolond bölcsészből Magyarország egyik legtapasztaltabb hírszerkesztője.
Az utolsó „Egyenleg” műsorvezető
1993 októberében, a médiaháború sűrűjében vezetett utoljára egyenleget.
„Belöktek a stúdióba, hogy bármi lesz, és tessék ledarálni az utolsót, hogyha ez az utolsó.”
Siklós szerint a bizonytalanság és kapkodás jellemezte ezt az időszakot, és ahogy fogalmaz:
„Valóban ez volt az utolsó.”
„A hírszerkesztés a legjobb iskola”
Siklós az egyetemi évek alatt került a Magyar Rádióhoz, ahol orosz és angol nyelvtudásával gyorsan hasznos taggá vált.
„Hírszerkesztőségben szinte mindenki így kezdte.”
„Világéletemben hálás vagyok, hogy ütötték-verték a fejemet két évig a hírszerkesztőségben.”
Saját hitvallása szerint:
„Aki híreket tud készíteni, írni, az mindent tud már a médiában.”
Ez a fegyelem és szemlélet tette lehetővé számára, hogy később szinte minden műfajban megállja a helyét.
Román forradalom: tíz nap bent a rádióban
A hírszerkesztőség éles bevetése a romániai forradalom idején történt:
„10 napon keresztül ott laktunk a rádió hírszerkesztőségében… aki tudott, az bejött, aki akart, hazament, aludt 6 órát, és utána újra visszajött.”
Ez volt az a pillanat, amikor a poroszos szerkesztői iskola valóban megmutatta erejét.
Lemezlexikon és az újhullám
Siklós eredetileg könnyűzenei területen is komoly jelenléttel bírt: könyvet írt a brit újhullámról, zeneműsorokat vezetett, alternatív zenei lexikont állított össze. A Rádió Csemegében (RCKÚjság) Göcei Zsuzsával dolgozott együtt:
„Nagyon szívesen csináltam azt a RCKÚjságot is… megpróbálta bemutatni a legújabb alternatív trendeket.”
Később a Danubius Rádióba is hívták, ahol hírszerkesztés és zenei műsorvezetés is szerepelt a feladatai között.
„Válassz: vagy zenész vagy híradós”
A televíziózásban egy időre zenei műsorvezetőként is kipróbálta magát – ennek nem mindenki örült.
„Bánó őrjöngött… azt mondta: most válasszak, vagy a zenét csinálom, vagy az esti egyenleget.”
Az élet végül helyette döntött – megszűnt az Egyenleg.
Digitális forradalom közepén
1990-től részt vett a Magyar Rádió hírszerkesztőségének digitalizálásában. Angliába is kiküldték:
„Kiküldtek minket hat hétre Angliába… el kellett mondani a programozóknak, hogy hogyan működik a hírszerkesztőségben ez a rendszer.”
A projektnek köszönhetően értő szereplője lett az internetes korszaknak is.
Híradóból híradó.hu
A Magyar Televízió híradójához került, majd – szerződéses okokból – új feladatot kapott:
„Azt mondták, hogy… csinálja meg a magyar televízióban a híradó.hu-t.”
A statikus oldalon eleinte csak hírek és képek jelentek meg, de ez volt a közmédia első igazi internetes vállalkozása.
„Nem volt barátságos légkör”
2000-ben távozott az MTV-től. Bár volt lehetőség maradni, úgy érezte, váltania kell:
„Az a légkör nem igazán barátságos, hogy finoman fejezzem ki magam.”
Ekkor csatlakozott a Csello internetes projekthez, amely az első hazai szélessávú netes szolgáltatásként indult.
A hírszerkesztő és a startupok
A Cellónál tartalommenedzseri szerepet vállalt:
„Meg kellett nézni, vannak-e olyan kis hazai startupok, amik mozgóképes dolgokat fejlesztenek az internetre.”
Itt ismerkedett meg alaposabban a webes technológiákkal.
Visszatérés a híradóba
2003 és 2011 között ismét a Magyar Televízióban dolgozott, többek közt a híradóban, majd Pálfi István távozása után beugrott műsorvezetőként is:
„Ugorjak be a Pálfi helyett, és vegyem át a helyét.”
D. Tóth Krisztával közös munkájukra a legnagyobb tisztelettel emlékezik:
„Mai napig tisztelem, amit csinál… szakmailag meg emberileg is egy nagyon végtelenül rendes valaki.”
Gazdasági hírszerkesztésből Origo-rovatvezetés
50 évesen tanulta meg igazán a gazdasági újságírás fortélyait:
„Össze kellett szedni magamat… az ember aztán csak összerakja a végére, hogyan kell megírni ezeket a tőzsdehíreket.”
2016-ban az Origóhoz került gazdasági rovatvezetőként. Bár később érezhető volt a politikai nyomás, a gazdasági rovatban még autonóm módon dolgozhattak.
„Voltak buszanyagok, ezt aláírom, de a gazdasági rovatra nem volt jellemző.”
„Bele tudok nézni a tükörbe”
2020-ban átigazolt az Indexhez, ahol ma is dolgozik:
„Én mindegyik cikket tudom vállalni, tehát bele tudok nézni a tükörbe.”
Az Index jelenlegi pozíciójáról így fogalmaz:
„Az Index kínosan vigyáz arra jelenleg 2025 nyarán, hogy középen maradjon.”
„A zene már nem annyira hiányzik”
Bár pályája zenével indult, ma már kevésbé követi az újdonságokat:
„Körülbelül 10 évvel ezelőtt vesztettem el a fonalat.”
Ehelyett podcastokat, külpolitikai anyagokat készít, és igyekszik továbbra is a legmagasabb szinten dolgozni. És hogy miért?
„Exhibicionizmusomat ki tudom élni az Indexnél.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.