„Trump azt hiszi, hogy világelnöknek választották” – Balázs Péter a Közel-Keletről, Ázsiáról és az EU–USA vámháborúról
A Pirkadat Extra különkiadásában Breuer Ádám vendége Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos volt. A beszélgetésben szó esett a palesztin állam elismerésének kérdéséről, a délkelet-ázsiai konfliktusokról, Észak-Korea fenyegetéséről, valamint Donald Trump külpolitikájáról és az EU–USA kereskedelmi megállapodásról.
„Nem adottak a palesztin állam előfeltételei”
Balázs Péter világossá tette: a Palesztin állam elismerésének mostani hulláma inkább politikai gesztus, mint realitás.
„A helyzetet valahogy meg kéne oldani, de ne is álmodjunk megoldásról. Egyelőre javítani kellene, konszolidálni, pacifikálni.”
Szerinte a Hamasz és a Fatah sem megbízható tárgyalópartner, ráadásul Izrael beleegyezése nélkül „kizárt” egy palesztin állam létrejötte. Macron kezdeményezését belpolitikai manővernek tartja:
„Macron elnöknek a belpolitikai pozíciója nem túl erős, és akkor még udvarias voltam vele.”
Távol-keleti konfliktusok: „Minden konfliktusra figyelni kell”
A Kambodzsa és Thaiföld közötti feszültség kapcsán Balázs Péter kijelentette:
„Nem hiszem, hogy a magyar külpolitikának itt feladata lenne. De minden konfliktus eszkalálódhat, ezért tudni kell róla.”
A NATO és az EU külügyminiszteri tanácsa ugyanakkor rendszeresen napirendre veszi az ilyen ügyeket, még ha Magyarország közvetlenül nem is érintett.
Japán és Ausztrália válasza Trump kérdésére: „Bölcs döntés volt”
A volt külügyminiszter szerint helyesen reagáltak a japánok és ausztrálok, amikor kitértek az amerikai kérdés elől, hogy segítenének-e Tajvan védelmében Kína támadása esetén.
„Nem kell erre rögtön beugrani egy kicsit provokatív kérdésre. Majd ráérnek akkor válaszolni, ha valami konkrétum történik.”
Észak-Korea: „Egy lator állam, amely kardcsörtetést művel”
Észak-Korea kapcsán Balázs Péter figyelmeztetett:
„Fegyverkezik, kardcsörtetést művel állandóan, és megvannak a barátai. Nem csak Oroszországgal barátkozik, Kínával is, Iránnal is. Ez egy veszélyes társaság.”
Szerinte azonban Észak-Korea nem merne támadást kockáztatni, mert tisztában van Dél-Korea gazdasági erejével és szövetségeseinek támogatásával.
Trump külpolitikájáról: „Transzakcionalista szemlélet, világelnöki ábrándokkal”
A beszélgetés egyik legélesebb része Donald Trump külpolitikáját elemezte.
„Trump úgy gondolja, hogy őt nem az Egyesült Államok, hanem a globális világelnöknek választották meg. Ő bárhova odaszól, azt meg fogják tenni. Na most, hát ez nem így van.”
Balázs Péter szerint Trump politikája bilaterális üzleti logikára épül:
„Ő az üzleti világból jön. Szokták rá mondani, hogy az egész politikája transzakcionalista. Ha én nyerek, az jó, ha a másik nyer, az nem jó.”
Felidézte Trump ígéretét az orosz–ukrán háború gyors lezárásáról:
„Ő már kézrátétellel tud gyógyítani – mondta –, és még a beiktatása előtt békét teremt. Mai napig nem lett meg.”
EU–USA vámháború: „Brutális beavatkozás”
A 30%-os Trump-féle vámfenyegetésből az EU tárgyalással 15%-ot tudott elérni.
„Az is sok. Az is hatással lesz az áruforgalomra. Főleg a német autóipart sújtja majd, és ez átgyűrűzik a magyar beszállítókra is.”
Balázs Péter kiemelte: Ursula von der Leyen stratégiája ügyes volt – egyszerre ígéretekkel és ellenlépések előkészítésével tárgyalt.
„Jól tárgyaltak. Megszűnt a bizonytalanság, bár Trumpnál nincs garancia, hogy így is marad.”
Ez az interjú egyszerre mutatta meg a világpolitika komplexitását és a vezetők személyes stílusának súlyát. Balázs Péter szavaival:
„Nagyon oda kell figyelni – minden nap kell nézni, mi történik ezen a vidéken.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
