„A Pagoda maga volt az intézmény” – Szalay Zsolt és Forró Evelyn rádiós emlékezete a Rádió legendás büféjéről
Rangos Katalin vendégei a Pagoda emlékműsorában ezúttal Szalay Zsolt volt hírszerkesztőségi vezető és Forró Evelyn egykori krónikás és tudósító voltak. A beszélgetés a Magyar Rádió legendás büféjéről, a Pagodáról, valamint a rendszerváltás előtti és utáni rádiós életről szólt – sok személyes anekdotával, politikai és szerelmi fordulattal.
Egy büfé, ahol minden eldőlt – szerelem, hírek és karrierek
„A Pagodából mentem férjhez” – idézi fel Rangos Katalin a rádiós büfé jelentőségét, amely nemcsak munkahely volt, hanem közösségi tér, ahol „fantasztikus átmenő forgalma volt színészekből, tudósokból, politikusokból”. A beszélgetés apropóját az adta, hogy ezt a fontos helyet azóta már eldózerolták, és Rangos szerint megérdemli az emlékezést.
Forró Evelyn és Szalay Zsolt nemcsak egykori munkatársak, hanem házaspár is – „ez egy részletkörülmény”, jegyzi meg Rangos. Evelyn emlékei szerint „a telexszoba volt a mi Pagodánk”, ahol híreket és kávékat cseréltek. Szalay Zsolt első élménye a rádió külügyi osztályáról indult, ahol még népdalokat kellett fordítani angolra és oroszra, majd innen jutott át a hírszerkesztőségbe, Kulcsár István segítségével. Mint meséli: „Hátha nem veszik észre, hogy nem vagyunk a helyünkön, és nem kell csinálni semmit” – ez volt a Pagodázás motivációja a kezdetekben.
Hírszerkesztők és cenzúrák harca: „Ezt most leadjuk!”
A beszélgetés egyik fontos része az volt, hogy milyen küzdelmeket folytattak a hírszerkesztők a valóság közléséért az állami rádióban. Szalay Zsolt felelevenítette, hogyan ment harc egy-egy érzékeny hírért, például amikor „a szovjet légierő lelőtt egy koreai polgári utasszállítót”, és ő volt az, aki déli krónikában leadatta az amerikai nagykövet elítélő beszédét – „Ez én voltam.”
Forró Evelyn a csernobili katasztrófa körüli tájékoztatási harcról is beszélt, és arról, hogyan próbáltak „feszegetni a kereteket” a szerkesztők. Kiemeli: „A külpolitikai szerkesztőség favágás volt, de nagyon is izgalmas munka, ha az ember épp akkor volt turnusban, amikor valami nagy dolog történt.”
A női karrier harca a hírszerkesztőségben
A műsor fontos pontja volt Forró Evelyn személyes története arról, hogy nőként hogyan kellett kivívnia magának a helyét a komoly hírműfajban: „Meg akartam menni Egyiptomba ösztöndíjjal, és azt mondta a főnököm, hogy kockázatos lenne egy fiatal szőke bombázót kiküldeni.” A doktori disszertációját a Közel-Keletről írta, „hogy végre észrevegyenek”, majd innen indult el tudósítói pályája – „csak dafke”.
A rádió és a médiaháború
Szalay Zsolt a rendszerváltás utáni médiaháború hátterét is felvázolta, amikor Göncz Árpád és Antall József ellentéte, majd az alelnökök lemondása után „a tejfa (teljes jogú elnöki jogkörrel felruházott alelnök) átvette a hatalmat”, és őt is eltávolították. Mint fogalmazott: „Én nem vártam meg, hogy kirúgjanak, inkább mentem.” Később a külügybe került, sajtófőnök, majd nagykövet lett – „a külügyesek nem szerettek, mert újságíró voltam, az újságírók meg nem szerettek, mert elmentem külügyérnek.”
Forró Evelyn kormányszóvivő is volt egy rövid ideig, majd Zágrábból és Ankarából tudósított – utóbbi esetben csak „Svarcban”, mert az akkreditációját nem engedték. Itthon több lapnál dolgozott, majd nyugdíjas lett – „nagymamaként kiteljesedtem”.
A rádió utolsó aranykora?
A műsor zárásaként visszatértek a rádió aranykorához, amelyben – Forró szerint – a Hárs István-féle vezetés alatt a szakmai szabadság maximumát élhették meg: „Mi megpróbálgattuk a falakat toszogatni.” Az ejtőernyős vezetőkről is szó esett, akiket egyesek kiokítottak, mások pedig beletanultak – „volt, aki alkalmatlan volt, de volt, aki fantasztikusan jó lett”.
A záró mondatokat Rangos fogalmazta meg: „Szerencsés periódus volt ez történelmileg is, meg kedélyállapotilag is. Nekünk volt egy nagyon jó felnőttkorunk.”
És ez talán a legfontosabb tanulsága a Pagodás emlékezésnek: hogy nemcsak egy korszak, hanem egy életforma, egy szakmai közösség, egy mikrokozmosz is megszűnt az épülettel – de az emlékeikben, ezekben a történetekben mégis él tovább.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
