Heti Libazsír: Simonovics Ildikó és a házasságok története a Nemzeti Múzeumban
A Heti Libazsír e heti vendége Simonovics Ildikó divattörténész, kurátor, akivel a házasság hete apropóján beszélgetett Szegvári Katalin. A fókuszban nemcsak a házasság intézménye állt, hanem a Nemzeti Múzeumban rendezett sikerkiállítás is, amely több mint 150 000 látogatót vonzott, és a magyar menyasszonyok történeteit mutatta be 500 év távlatában.
Egy különleges fülbevaló és a mögötte rejlő történet
Simonovics Ildikó egy különleges fülbevalóval érkezett a beszélgetésre, amelyen Gyöngyösi Teréz és Garzó Zoltán esküvői fotója látható.
„Ez egy 1915-ös esküvői kép Erdélyből. Gyöngyösi Teréz színésznő volt, aki fiatalon elhagyta szülőföldjét, hogy Budapesten színházi karriert építsen. Ünnepelt naiva lett, de szerelme miatt felhagyott a színészettel. A házasság azonban zátonyra futott, és az utolsó éveiben visszatért a színpadra, mielőtt tragikusan fiatalon, 30-as évei végén meghalt.”
A különleges ékszert Bakos Éva Kata ötvösművész készítette, és a kiállítás shopkollekciójának egyik darabja volt.
A „Magyar menyasszony” projekt – Közösségi emlékezet és divattörténet
Simonovics Ildikó kurátorként és divattörténészként mindig is érdeklődött a múlt iránt, és úgy érezte, hogy az esküvő mint téma kiválóan alkalmas arra, hogy közösségi emlékezetet építsen.
A Magyar Menyasszony projekt célja az volt, hogy a magyar esküvői kultúra teljes spektrumát bemutassa, beleértve az arisztokraták, polgárok, munkások, zsidó, roma és más kisebbségi közösségek esküvői hagyományait is. A kiállításban az elmúlt 500 év legkülönbözőbb házassági történetei elevenedtek meg.
„Ez az egyik legfontosabb rítus az ember életében – a születés és a halál mellett az egyetlen igazán meghatározó átmenet. Még ha ma már sokan másképp gondolkodnak is a házasságról, az esküvő továbbra is kiemelkedő esemény marad.”
A kiállítás egyik legkülönlegesebb része volt a „Magyar Menyasszony” online archívum, ahol bárki feltölthette családi esküvői fotóit és történeteit.
„Olyan megható volt látni, hogy négy generációs családok együtt jöttek el a kiállításra, és a látogatók fotózkodtak saját felmenőik esküvői képe előtt. Egy 90 éves hölgy például könnyek között állt az 50 évvel ezelőtti esküvői fotója előtt.”
Miért nem mosolyogtak régen az esküvői képeken?
A beszélgetés során Szegvári Katalin felvetette, hogy a régi esküvői képeken a menyasszonyok és vőlegények gyakran komoly arccal álltak a kamera előtt.
Simonovics Ildikó szerint ennek két fő oka volt:
- A hosszú expozíciós idő – A fényképezés technológiája miatt hosszú másodpercekig kellett mozdulatlanul állni, ezért a mosoly nem volt praktikus.
- A fotózás reprezentatív jellege – A 19. században a fotózás a festészetet utánozta, így az arckifejezések is komolyabbak voltak.
„Ezek a képek inkább egy hivatalos reprezentáció részét képezték, és nem a pillanatnyi boldogság megörökítését szolgálták, ahogy ma.”
A 20. század közepétől kezdve, a fényképezési technika fejlődésével és a társadalmi normák változásával az esküvői fotók egyre lazábbak lettek, a párok már egymásra néztek és mosolyogtak.
A fehér menyasszonyi ruha története
Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy menyasszony ne fehérben menjen férjhez, de ez a hagyomány nem is olyan régi, és sokáig csak az arisztokrácia körében volt jellemző.
„A fehér menyasszonyi ruha először a 18. században terjedt el, de csak a legtehetősebb rétegekben. Viktória királynő esküvője (1840) pecsételte meg végleg ezt a trendet, amikor a hagyományos koronázási öltözet helyett fehér selyemruhát viselt, hogy kifejezze szerelmi házasságát.”
Ezt követően a fehér szín a tisztaság és az ártatlanság szimbólumává vált, és a 19. század második felére a polgári menyasszonyok is egyre inkább fehér ruhát választottak.
Miért nem divat már a házasság?
A beszélgetés során Szegvári Katalin felvetette, hogy a mai fiatalok körében egyre kevésbé népszerű a házasság, sokan évekig együtt élnek anélkül, hogy hivatalosan is összekötnék az életüket.
Simonovics Ildikó szerint ennek társadalmi és gazdasági okai vannak:
- A nők ma függetlenebbek, saját karrierrel és jövedelemmel rendelkeznek.
- A házasság régen jogi és gazdasági intézmény volt, amely a családi vagyon és az utódok biztosítására szolgált.
- Ma a társadalmi elfogadottság miatt nem szükséges házasságot kötni ahhoz, hogy együtt éljenek vagy gyermeket vállaljanak.
Esküvői divat: Amerikai hatások és a luxusesküvők trendje
Ma egy nagyobb esküvő akár 10 millió forint feletti összegbe is kerülhet, és egyre inkább az amerikai stílusú esküvők hódítanak.
„A közösségi média hatására az esküvő egyre inkább egy showműsorrá válik, ahol a menyasszonyok szeretnék megmutatni, milyen lenyűgöző napot szerveztek. Régen is volt rongyrázás, de ma ez mindenki számára látható az interneten.”
Simonovics szerint ugyanakkor az esküvő mindig is a társadalmi státusz egyik mutatója volt, csak most ezt sokkal szélesebb körben dokumentálják és osztják meg.
Folytatódik a menyasszonyok története – készül az új könyv
A Magyar Menyasszony projekt tovább folytatódik: Simonovics Ildikó egy új könyvön dolgozik, amelyben a kiállítás és az online gyűjtemény legérdekesebb történeteit dolgozza fel.
„Ha van egy különleges esküvői történeted, töltsd fel a magyar menyasszony.hu oldalra!”
A beszélgetés végén Szegvári Katalin megígérte, hogy ha a könyv elkészül, Ildikót újra meghívják a Heti Libazsírba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
