Hetiszakasz – Jitró (2Mózes 18:10–20:23.) פָּרָשָׁת יִתְרוֹ

Hetiszakasz – Jitró (2Mózes 18:10–20:23.): A Tízparancsolat és az igazságosság alapjai

A Jitró hetiszakasz az egyik legfontosabb szakasz a Tórában, hiszen ebben található a Tízparancsolat, amely a zsidó és az egyetemes erkölcsi tanítások egyik legjelentősebb alapköve. Breuer Péter műsorvezető beszélgetett Darvas István rabbival és Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatójával a hetiszakasz történelmi és spirituális üzenetéről.

Jitró szerepe a zsidó hagyományban

Jitró, Mózes apósa, eredetileg egy midjánita főpap volt, akit a midrás szerint a fáraó egyik tanácsadójaként is említenek. Ő az, aki felismeri az Örökkévaló nagyságát, és bár nem zsidónak született, a hagyomány szerint végül csatlakozik Izrael népéhez. Darvas István rabbi kiemelte, hogy Jitró több szempontból is példaértékű alak:

  • Az áldás fontossága – Jitró tanította meg Izrael népének, hogy Istennek akkor is áldást kell mondani, ha nincs különösebb ok az ünneplésre, nemcsak akkor, amikor valami rendkívüli dolog történik.
  • A törvények szelleme – Ő vezette be a lifnim mishurat hadin elvét, amely azt jelenti, hogy nem mindig a törvény szigorú betartása a legfontosabb, hanem annak szellemisége és igazságossága is számít.
  • A bíráskodás rendszere – Jitró adott tanácsot Mózesnek, hogy ossza meg a bíráskodás feladatait megbízható emberekkel, így biztosítva a közösség igazságos vezetését.

A Tízparancsolat és az univerzális erkölcs

A hetiszakaszban található Tízparancsolat nemcsak a zsidóság, hanem az egész emberiség erkölcsi alaptörvényévé vált. A rabbi kiemelte, hogy a Tóra nem csupán a zsidók számára hordoz üzenetet, hanem univerzális értékeket közvetít, amelyeket más népek is elfogadhatnak és magukévá tehetnek.

A kismartoni zsidó közösség és a bírói jogar története

Toronyi Zsuzsanna egy különleges történelmi tárgyat hozott el: a kismartoni zsidó bíró pálcáját, amely egy zsidó bíráskodási szimbólum volt a 18. században.

Ez a bot az Eszterházy-család ajándéka volt a zsidó közösség számára, amikor engedélyezték számukra, hogy Kismartonban (ma Eisenstadt, Ausztria) letelepedjenek. A jogar azt jelképezte, hogy a zsidó közösség saját igazságszolgáltatási rendszert működtethetett, ami a premodern zsidó autonómia egyik kulcsfontosságú példája.

Kismarton és más közeli települések, mint Nagymarton és Lakompak, a híres „hét község” (Sheva Kehilot) részét képezték, ahol a zsidók jelentős önállósággal élhettek. A közösség különleges privilégiumokkal rendelkezett, ugyanakkor szigorú szabályok is vonatkoztak rájuk, például egy kijelölt zsidó negyedben kellett élniük.

Az éruv és a szombati közlekedés kérdése

A beszélgetés során felmerült egy másik izgalmas téma is: az éruv fogalma.

Az éruv egy olyan rabbinikus rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a zsidók szombaton bizonyos meghatározott területeken belül tárgyakat vigyenek és mozgathassanak anélkül, hogy az megsértené a szombati tilalmakat. Budapesten jelenleg nincs éruv, de korábban például Szombathelyen létezett egy, amelynek térképe a levéltárban is megtalálható.

Bécsben és más nagyobb európai városokban, például Antwerpenben és Londonban van működő éruv, amely jelentősen megkönnyíti a szombattartó zsidó közösségek életét. Az éruv nemcsak vallási, hanem szociális funkciót is betölt, hiszen lehetővé teszi például a kisgyermekes családok számára, hogy babakocsival közlekedjenek szombaton.

Összegzés: mit tanulhatunk Jitró tanításából?

A Jitró hetiszakasz több fontos üzenetet hordoz:

  1. Az igazságosság és a méltányosság alapelvei – A törvényeket nemcsak szó szerint, hanem azok szellemében is kell alkalmazni.
  2. A hit egyetemessége – Nemcsak a zsidók, hanem más népek is tanulhatnak a Tóra erkölcsi tanításaiból.
  3. A közösségi felelősség – Az önálló zsidó közösségek, mint Kismarton, példát mutatnak arra, hogyan lehet az identitást és az autonómiát megőrizni.
  4. A szombat megtartása – Az éruv és más vallási szabályok segítenek a zsidó közösségeknek abban, hogy a hétköznapi életük összhangban legyen a vallási előírásokkal.

A beszélgetés végén Breuer Péter arra buzdította a nézőket, hogy keressenek fel egy zsinagógát, és tapasztalják meg a közösségi imádkozás és tanulás erejét. Sábát sálom!

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.