Hetiszakasz – Tecáve (2Mózes 27:20–30:10.): A hallható szentség és az adomány ereje
A Tecáve heti szakasz középpontjában a főpapi öltözék áll, amelyet különleges részletességgel ír le a Tóra. Breuer Péter műsorvezető ezúttal is Darvas István rabbival és Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatójával beszélgetett arról, milyen üzeneteket hordoz számunkra ez a hetiszakasz, és milyen történelmi emlékek köthetők hozzá.
A főpapi öltözék üzenete: hallható szentség
Darvas István rabbi egy különleges mondatra hívta fel a figyelmet:
„Amikor Áron szolgálatot teljesít, olyan öltözéket viseljen, hogy hallassék a hangja.”
A főpapi ruházat szegélyén váltakozva helyezkedtek el csengettyűk és gránátalmák, hogy amikor Áron belépett a szentélybe, már a hangja is jelezze jelenlétét.
A rabbi szerint a „hallassék” (נִשְׁמָע – nismá) szó három alkalommal fordul elő a Tanachban, és mindhárom egy-egy különböző korszakot jelképez a zsidó történelemben:
- „Náásze v’nismá” – „Megcselekedjük és meghallgatjuk”
- A Tóra elfogadásakor a zsidó nép úgy döntött, hogy minden parancsolatot betart, még mielőtt megértené azokat. Ez az időszak a Tóra iránti elkötelezettséget tükrözi.
- A főpap öltözékénél szereplő „nismá”
- Ez azt mutatja, hogy a vallási vezetőknek is hallatniuk kell a hangjukat, jelenlétüket érzékelhetővé kell tenniük.
- Eszter könyvében: „nismá pitgam ha-melech” – „Meghallatszott a király levele”
- Ez a mondat arra utal, hogy vannak időszakok, amikor nem a vallási előírások, hanem a külső uralkodók rendeletei határozzák meg a zsidó közösség életét.
Ezek a történelmi szakaszok körforgásként váltják egymást, és minden korszaknak megvan a maga kihívása és tanulsága.
A főpapi ruházat és a történelmi ábrázolások
Toronyi Zsuzsanna bemutatott néhány különleges történelmi dokumentumot a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből, amelyek a főpapi öltözéket ábrázolják.
- 18. századi metszetek és enciklopédiák
- A felvilágosodás korában az európai tudomány is igyekezett rekonstruálni a főpapi ruházatot, így számos enciklopédiában és lexikonban találhatók illusztrációk róla.
- Zsidó imakönyvek címlapjai
- Az ünnepi imakönyvekben (máhzorokban) gyakran ábrázolták Mózest és Áront, így a hívők vizuálisan is megismerhették a hagyományokat.
- Érdekesség, hogy ezekben a könyvekben Mózest gyakran szarvakkal ábrázolták, mivel egy félreértelmezett latin fordítás miatt a fénylő arcát szarvakként értelmezték. Ez a keresztény ikonográfiából szivárgott át a zsidó ábrázolásokba is.
- 1794-es bécsi kiadású imakönyv
- Az Anton Schmidt által nyomtatott héber imakönyvek csak a cenzúra engedélyével jelenhettek meg. Ezekben egyértelműen szerepelt az a kitétel, hogy „a kereszténységet semmilyen módon nem sérti” a tartalmuk.
A zsidó adományozás múltja és jelene
A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy hogyan lehet a mecenatúrát és az adományozást a mai zsidó közösségben újraéleszteni.
A múltban a közösség fenntartása mindig közös erőfeszítés volt, és a múzeum egyik célja éppen az, hogy bemutassa ezt a hagyományt.
A rabbi és a muzeológus egyetértett abban, hogy az adományozás nemcsak anyagi kérdés, hanem szellemi felelősség is. Ahogyan a főpapi ruházat csengettyűi hallhatóvá tették a szentséget, úgy az egyéni és közösségi hozzájárulások is láthatóvá és érezhetővé teszik a közösség életét.
A tárgyak hangja – a múzeum új kezdeményezése
Toronyi Zsuzsanna a beszélgetés végén egy különleges meglepetéssel szolgált: megszólaltatott egy itáliai rimonpár csengettyűit.
A rimonpárok (Tóra koronázó díszei) és fűszertartók gyakran tartalmaznak kis harangokat, amelyek az ároni öltözék csengettyűire emlékeztetnek. A múzeum jelenleg azon dolgozik, hogy digitálisan rögzítse és elérhetővé tegye a szertartási tárgyak hangjait, hogy az érdeklődők teljesebb élményben részesülhessenek.
Mit tanulhatunk a Tecáve heti szakaszból?
- A vezetőknek hallatniuk kell a hangjukat, de nem öncélúan – a közösség szolgálatában.
- A történelem különböző szakaszai más kihívásokat hoznak, de a zsidó közösség mindig alkalmazkodott hozzájuk.
- Az adományozás és a mecenatúra nemcsak a múltban volt fontos, hanem ma is kulcsszerepet játszhat a zsidó közösségi életben.
- A hagyományos tárgyak nemcsak vizuálisan, hanem hangjukkal is részei az emlékezetnek – ezt új módszerekkel is meg lehet őrizni.
Breuer Péter végül azzal zárta a beszélgetést, hogy arra buzdította a nézőket, hogy hallassák saját hangjukat a közösségben – akár tanulás, akár adományozás, akár más módon való részvétel által.
Sábát sálom!
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
